Bene János: Az 1. huszárhadosztály emlékezete. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 40. Nyíregyháza, 1994)

December végén már nyilvánvaló volt, hogy a huszárhadosztály leharcolt, kivér­zett alakulataival további eredményes harcot vívni nem lehet, ezért a hadosztályt pihentetésre, feltöltésre a Csallóközbe meneteltették. 1945. január elején megkez­dődött az átszervezés, az egyes alakulatok újrafelállítása a beérkezett pótalaku­latokból. Ezt az átszervezést, pihentetést és kiképzést a tavaszra tervezett nagy német támadáshoz akarták előkészíteni. Néhány nap múlva azonban a hadosztály újból bevetési parancsot kapott, mégpedig Dunaalmás-Neszmély körletében való gyülekezésre, onnan pedig a Budapest felmentésére indított támadásban való rész­vételre. A hadosztály csapatai így még feltöltetlenül, szervezetlenül kerültek volna ismét harcba, melynek kimenetele nem lehetett kétséges. E feletti elkeseredésében vetett véget önkezével életének a hadosztály kiváló vezérkari főnöke: Simon László vezérkari őrnagy. A huszárhadosztály így félig megszervezve indult el 1945. január 6-án a Csalló­közből, majd Bakony sárkány, Pusztavám, Mór térségébe menetelt, s ott rendezke­dett be védelemre, majd január második felében és februárban a Vértesben sikeres támadást indított, s a hegység keleti oldalán rendezkedett be védelemre. Ebben a védőállásban tartott ki a hadosztály egészen a 1945. márciusi nagy orosz támadásig, majd végig harcolva visszavonult a Rába mögé. 1945. március 29-én lépték át a hadosztály maradványai (7200 fő és 2500 ló) a magyar határt, s Ausztriában Linz körzetében élték meg a háború befejezését; itt kerültek amerikai fogságba. Róluk, a magyar király 1. honvéd lovas- (huszár) hadosztály tisztjeiről, altiszt­jeiről és legénységéről szólnak e kötet lapjai. A Jósa András Múzeum 1993-ban közzétett felhívására készítette el visszaemlékezését Hegedűs Ferenc és Kovács Mi­hály. Karács Zsigmond, Mosolygó István, Petró Albert, Soós Károly és Szabó Károly pedig közösen elevenítették fel emlékeiket a múzeumban 1993. október 24-én. N. Bodnár Károly 1985-ben írott: Egy jutási a II. világháború viharában (1938-1948) című visszaemlékezését bocsátotta rendelkezésünkre, melynek egy fejezetét, a len­gyelországi harcok leírását adjuk most közre. Szintén egy rövidebb részt közlünk Takács Antal terjedelmes eredeti harctéri naplójából, melyet unokája, Takács Mik­lós régész juttatott el a múzeumba. Reméljük, hogy e kötet is hozzájárul a magyar honvédség, a huszárhadosztály II. világháborús történetének jobb megismeréséhez. Nyíregyháza, 1994. június 15

Next

/
Thumbnails
Contents