Bene János: Az 1. huszárhadosztály emlékezete. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 40. Nyíregyháza, 1994)

szenvedő rokkantjainkat és sebesültjeinket, az ellenség fogságában sínylődő szeren­csétlen sorsú bajtársainkat, és a lovashadosztály minden egyes tagját! Nagyméltó­ságú Altábornagy Úr! Lélekben itt sorakoztatom az egész hadosztályt, hogy valóban a hadosztály minden egyes tagja nevében jelenthessem Nagyméltóságodnak: Szentül fogadjuk, hogy Főméltóságú Urunk és Hazánk iránti törhetetlen hű­séggel, Nagyméltóságod által belénk nevelt harcos szellemben, erős szívvel és acélos karral győzelemre fogjuk vinni zászlóinkat és fegyvereinket. Kérjük Nagyméltósá­godat tekintsen bennünket továbbra is gyermekeinek, tartson meg bennünket atyai szeretetében, és fogadja el a jövőben is valamennyiünk legőszintébb ragaszkodását és szeretetét. A Magyarok Istene áldását kérem Nagyméltóságodra, a katonaszerencse és lo­vashadosztályának legmélyebb ragaszkodása és szeretete kísérje útjain. Vitéz Vattay Antal altábornagy úr Ornagyméltósága... Éljen!" Szeptember 3-ától Gü\e altábornagy fokozatosan vonta hátrább és hátrább vo­nalait az előkészített három védőállásba. Szeptember 16-án egy sikeres orosz táma­dás a harmadik vonalat is áttörte, ekkor azonban a lovashadosztály erélyes és bátor ellentámadása megmentette a veszélyes helyzetet. Ez volt a lovashadosztály utolsó ütközetnapja a keleti hadszíntéren. A magyarországi hadihelyzet súlyosbodása miatt, a német és magyar politikai, illetve katonai vezetés megegyezése következtében a lovahadosztály parancsnoksága már szeptember 14-én megkapta az intézkedést a végleges kivonásra és a hazaszál­lításra vonatkozóan. Szeptember 19-étől került sor a kivonásra, majd a csapatok vasúti szállítására a berakodó állomásra, Grodzsikra. Innen szállították haza, szin­tén vasúton a lovashadosztályt a Duna-Tisza közére Kiskunfélegyháza - Kecskemét - Nagykőrös körzetébe. A lovashadosztály Varsó környéki hősies harcairól mind a magyar, mind a német hadijelentések, parancsnok is megemlékeztek. Csapatok dicsérete A lovashadosztály szeptember 5-6-án éjjel kiürítette az előretolt állást és a hátsó védőállást szállotta meg. Az előretolt állást augusztus 21-étől tartották a hadosztály csapatai. A lezajlott 16 nap harcai a lovashadosztály új hadműveleti szakaszának első részét képezték. A lefolyt harcokban a védőállást megszálló minden alakulat egyformán kivette a részét. Különösen kiemelem a 4- huszárezred-parancsnok cso­portjának augusztus 25-iki harcait és 2/11. huszárosztály elhárító sikereit Volomin területén augusztus 28-ától. Augusztus 25-én az ellenség erős tüzérségi előkészítés után támadást intézett Makay Attila ezredes, 4- huszárezred-parancsnok csoportja ellen. A csapatok a tüzérségi előkészítés alatt derekasan állták a sarat és az ezt követő támadás alatt a lovashadosztály tüzérségének Kósa-Reznek Jenő ezredes, az 1. lovashadosztály tüzérparancsnoka által vezetett kiváló támogatása mellett részben még az állások előtt visszaverték, ott pedig, ahol az ellenségnek időlegesen sikerült állásainkba betörni, a tisztek, a tiszthelyettesek és a legénység lendületes és vitéz el­lentámadásával vetették vissza. A 15. kerékpáros zászlóalj és a 3. felderítő zászlóalj 1. páncélgépkocsi századának gyors beavatkozása és felderítés ugyancsak hozzájárult a sikerhez, ugyanúgy az 55. légvédelmi tüzérosztály eredményes elhárítása is. 12

Next

/
Thumbnails
Contents