Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)

A gyűjtemény bemutatása

működésével. A magyar ispotályosokat a kezde­tektől ott találjuk a lovagok között. 119 Dicső múltú történetük új fejezete 1928-ban kezdődött, amikor Budapesten megalakították a Magyarországi Mál­tai Lovagrend Szövetségét. A II. világháború után a világban szétszóródott magyar „máltaiak" emigrációban, római székhellyel, 1954-ben újítot­ták meg működésüket a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége létrehozásával. 151 A hazájától távol működő Szövetség az 1956. ok­tóber 23-i magyar forradalom hírére azonnal a honfitársak segítségére sietett. Felkérésükre a rend 152 helytartója Frá Ernesto Paternó Castello már 1956. október 28-án meghirdette a Szuverén Mál­tai Lovagrend „Pro Hungária" segélyakcióját: nagymennyiségű élelmiszer-, és gyógyszer­adományokkal, ruhaneművel megrakott gépko­csik, teherautók érkeztek Budapestre, Mindszenty József bíboros hercegprímás budai palotájába. 15 ^ A Magyar Szövetség tagjai, élükön őrgróf Pallavici­ni Hubert elnökkel és Kállay Kristóf főtitkárral, azonnal Bécsbe utaztak, s megkezdték a szervező­munkát. A lovagok heteken át, éjjel-nappal teljesí­tettek elsősegély-szolgálatot a magyar-osztrák ha­tár mentén, szervezték, irányították az Osztrák és Olasz Nagyperjelség, a német, holland, francia, pe­rui, belga, portugál, angol és ír szövetségek pénz­beli és természetbeni adományainak Magyaror­szágra és a menekülttáborokba való juttatását. Bá­ró altorjai Apor Gábor, aki ebben az időben (1952— 1958) a Rend nagykancellári tisztét töltötte be, az Olaszországba menekülő magyarokat előbb saját költségén, később a pápai és a rendi segélyakció révén segítette. Közbenjárására a római német-ma­gyar kollégium San Pastore-i villájában magyar menekültotthont szervezetek. 154 A „Pro Hungá­ria" segélyakciót a máltai lovagok a forradalom bukása után még hónapokig folytatták, a menekült fiatalok iskoláztatásától a munkakeresők elhe­lyezéséig, vagy a tengerentúlra kivándorlók útnak indításáig. A Szuverén Máltai Lovagrend 1957. március 27-én kelt Szuverén Tanácsi határozatával emlékérmet alapított azok kitüntetésére, akik a „Pro Hungária" segélyakcióban eredményesen részt vettek. ^ Az emlékérmet két változatban adományozták: koro­nával (bronz) és korona nélkül (aranyozott bronz). A koronás típus szalaga négyszeres fehér és vörös sávozású, a korona nélkülié pedig fekete színű, keskeny vörös-fehér szegéllyel. Az Emlékérem leírása Koronával fedett, ovális, domború bronzérem. Hátlapján a barokk stílusú magyar címer, felette a magyar korona látható, az érem szélén két vonal­kör között HUNGARORUM VLRTUTEM LN CHRISTO IUVANHBUS MCMLVL (= a magyarok hősiességét Krisztusban segítőknek 1956) felirat, a címer alatt SJ mesterjel van. Előlapján középen, a máltai ke­reszt körüli két vonalkör közötti felirat: SACRA DOMUS HOSPITAIIS SIOHANNIS HIEROSOLYML­TANI(= Jeruzsálemi Szent János Szent Vendéghá­za). Az érdemérem 36 mm széles négyszeres fehér-tég­lavörös sávozású mellszalagon függ. Mérete: 66 x 36 mm Anyaga: bronz Ltsz.: JAM KKGY 91.1.21.1. A kitüntetés vörös színű dobozán a fehér máltai kereszt van, belül S. Johnson Milano cégjelzés. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ÉRDEM­RENDJE Az 1949-ben önálló állammá vált NSZK legfelsőbb törvényhozása az alkotmány, az Alaptörvény elfo­gadását követően, az 1949- szeptemberi választá­sok nyomán Konrád Adenauert választotta szövet­ségi kancellárrá, aki rövidesen kormányt alakított. A kormány és a szövetségi ülés 1950/5l-ben az önálló állam működésének feltételrendszerét te­remtette meg. Ennek során hozták létre 1951. szeptember 7-én az NSZK kitüntetését, az Érdem­rendet, Theodor Heuss szövetségi elnöksége ide­jén. A szövetségi elnök az Érdemrendet a Német Szö­vetségi Köztársaság fennállásának második évfor­dulója tiszteletére rendelettel alapította - mint az elismerés és a hála, köszönet látható jelét — azon érdemes férfiaknak és hölgyeknek, németeknek és külföldieknek, akik az ország újjáépítésében, poli­tikai, gazdasági, szociális és szellemi területen kie­melkedő szolgálatokat végeztek, és tevékenysé­gükkel hozzájárulnak Németország békés, nyu­godt fejlődéséhez. 156 A statútumot többször bőví­tették, ill. módosították (1953- VI. 9-, 1955. XII. 8, 1979. I. 29-), az alapszabályok végrehajtási utasítá-

Next

/
Thumbnails
Contents