Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)

A gyűjtemény bemutatása

BOLGÁR POLGÁRI ÉRDEMREND A közel 500 éves török iga alól az 1877-78. évi orosz-török háború nyomán felszabadult bolgár fejedelemség előbb Battenberg Sándort (1879), majd 1887-ben a szász uralkodóház tagját, Coburg­Kobáry Ferdinándot — aki magyar nagybirtokos és osztrák állampolgár is volt - választotta fejedelem­nek. Ferdinánd 1891. augusztus 2-án (14-én) ala­pította fejedelmi rendelettel a Polgári Érdemren­det, amelyet elnyerhetett „minden olyan állami al­kalmazott, aki tartósan példás szolgálattal, vagy rendkívüli érdemekkel iogot szerzett a Haza köszö­netére, hálájára". Alapításakor az érdemrend­nek hat osztálya volt: nagykereszt, nagytiszti, pa­rancsnoki, tiszti, lovag- és ezüstkereszt. 1908-ban, amikor Ferdinánd a fejedelemséget ki­rályság rangjára emelte és felvette a cári címet (=7. Ferdinánd), módosította a rendjelvényt: ez időtől lett a kereszt függesztője az addigi fejedelmi koro­na helyett a cári korona. 1933-ban módosították a fokozatok számát és elnevezésüket: nagykereszt, I. II. III. IV. V. és VI. fokozatú kereszt. A nagykeresz­tet hazai és külföldi államfők, az I. és II. fokoza­tokat miniszterek, közéleti személyiségek, tudó­sok, főpapok, külföldi diplomaták kaphatták meg. A III. fokozattal tüntették ki a főhivatalnokokat, a IV. és V. fokozatokkal a középkategóriájú hivatal­nokokat, a VI. fokozattal pedig a kishivatalnoko­kat és alkalmazottakat. Az érdemrendhez női ke­resztet is rendeltek, három fokozattal (I. II. és III.), amelyek megfeleltek a IV. V. és VI. fokozatú rend­jelvényeknek. Női csokorszalagon kerültek átadás­ra tanárnőknek, tanítónőknek, színésznőknek, új­ságírónőknek stb., ill. 1944. szeptember 9- után munkásnőknek is. A rendjelvényeket bécsi cégek készítették (G. A. Scheid, Rothe & Neffe). 1944. szeptember 9- után (= a fasizmus alóli felszabadu­lás, köztársaság kikiáltása) a rendjelvényen újabb módosítás történt: a kereszt függesztője a cári ko­rona helyett a koszorú lett. 1947-ben a rendjelvény adományozását határozattal beszüntették, bár 1950-ig még kis számban kiosztásra került. POLGÁRI ÉRDEMREND IL. fokozata (1936-1944 közötti típus) Aranyozott szélű, fehér zománcú ívelt, csúcsos vé­gű kereszt (toulouse-i kereszt), a keresztszárak kö­zött a pajzsból kinövő, a keresztszárakat kitöltő, aranyozott szélű, zöld zománcú négylevelű tölgy­ágakkal, azokon 3-3 vörösessárga makkterméssel. (Kezdetben a tölgylevelek és a makkok sárga fém­ből valók voltak és csak valószínűleg 1936 után készültek zöld, ill. vörösessárga színezésű zo­mánccal.) 134 Középpajzsának előlapján vörös me­zőben az alapító nevének F kezdőbetűje látható aranyozott szélű, fehér zománcból készült stilizált cirill betűvel, körülötte a két vonalkör közötti fe­hér zománcgyűrűben ZA GRAZSDANSZKA ZASZ­LUGA (= polgári érdemért) cirillbetűs felirat olvas­ható. Hátlapján vörös mezőben balra néző, ágasko­dó aranyozott bolgár oroszlán van, mellén a - Fer­dinándra utaló - szász címerpajzzsal. A körgyűrű felirata cirill írásmóddal 2. avguszt. 1891. (= 1891. augusztus 2. = az érdemrend alapítási évszáma). A keresztet függesztő elemként a bolgár cári korona díszíti. A II. fokozatú kereszthez vörös-fűzöld szél­sávú 37 mm széles fehér nyakszalag tartozik. Mérete: 86 x 54 mm Anyaga: zománc, aranylemezzel bevont ezüst Ltsz.: JAM KKGY 91.1.11.1. II. fokozatú kereszt csillaga A rombusz alakú sugaras ezüst csillagon elhelye­zett kereszt képe megegyezik a II. fokozatú ke­reszt előlapjával. Sima hátoldalán felerősítő tű van. Mérete: 83 mm Anyaga: ezüst, aranyozás, zománc Ltsz.; JAM KKGY 91.1.11.3. A kitüntetés vörös színű dobozán a cári korona és ORDEN „ZA GRAZSDANSZKA ZASZLUGA" II. szt. (= Polgári Érdemrend II. fokozata) cirillbetűs felirat van. FRANCIA BECSÜLETREND A győztes francia forradalom nemzetgyűlése 1793­ban a királyság címeit, rendjeit, kitüntetéseit eltö­rölte. Ezért 1793-1804 között kitüntetés hiányában 1525 különféle forradalmi díszfegyvert, hangszert osztottak ki jutalmul azoknak, akik a csatatéren ki­tüntették magukat. (747 puskát, 129 kardot, 151 muskétát, 94 karabélyt, 241 gránátot, 41 baltát, 6 bárdot, 50 dobverőt, 13 trombitát és 53 más fegy­vert.) Bonaparte Napóleon már 1802-ben felis­merte egy állandó kitüntetés létrehozásának szük­ségességét, hogy jutalmazni tudja a polgárok sze­mélyes érdemeit, hazafias cselekedeteit. Ezért ala­pította 1802. május 19-én a római előképű Becsü-

Next

/
Thumbnails
Contents