Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)
A gyűjtemény bemutatása
elnyerhetik, „de adott esetben előnyben részesüljenek a morvaországi gyermekek". (Ezt a feltételt mindvégig megtartották.) Az alapítvány terhére fentieken túl — évenként - az intézetnek l-l kolostorba lépő, ill. férjhez menő leánynak 600 rajnai forint hozományt kellett biztosítani. Magnis őrgrófné az alapítványt jelölte meg vagyonának általános örököséül. Végakaratának teljesítésére, egyidejűleg az intézet legfőbb patrónusának és igazgatótársnak (kinevezések, felvételek, kizárások stb. eldöntésére) Maximilian Dietrichstein Nicolsbourg herceget, Morvaország császári helytartóját, császári és királyi Őfelsége udvari főkamarását, belső tanácsost, az Aranygyapjas Rend lovagját kérte fel. Ennek az a magyarázata, hogy Magnis őrgrófné korán árva sorsra jutott, s talált barátot és pártfogót a Dietrich stein-házban 11 ^ Felkérte továbbá a mindenkori őrgrófnékat az intézet támogatására, működésének segítésére, nagy alapítvány-hölgy szerepkör, tisztség vállalására. A nagylelkű alapító 1655. május 31-én hunyt el. Miután sógora megtámadta a végrendeletet, a végrehajtásra felkért Dietrichstein-Nicolsbourg-ház csak a peres ügyek lezárása után, 14 év múltán kezdhetett a végakarat teljesítéséhez. (Az említett hercegi család mindenkori legidősebb hercege egészen 1865-ig az intézet legfőbb patrónusa és igazgatótársa volt széles jogosítványokkal.) Leopold de Dietrichstein herceg 1698. november 18-án nevezte ki Susanne de Teuffenbach bárónőt, az intézet első főnöknőjét, az ünnepélyes beiktatásra 1699. március 17-én került sor. A statútumot I. Lipót császár és király Bécsben, 1698. november 18án erősítette meg. Az alapítvány tényleges vagyona ekkor 150.383 rajnai forint volt, amelyet Leopold de Dietrichstein herceg a neustadtl-i földjére terhelt 94.447 forinttal tovább növelt. 116 Az intézmény l699-ben a végrendelet szerinti 12 alapítványi hellyel kezdte meg működését. Az ellátáson túl a főnemesi kisasszonyok évi 90, a középnemesi kisasszonyok évi 70, a polgárleányok 50 rajnai forintot kaptak kézhez. A főnöknő javadalma 700 forint volt. Franziska Wrazda de Kunewald bárónő (1780. március 4-én került kinevezésre) idején kapott az intézet új statútumot Karl Dietrichstein hercegtől, amelyet //. Ferenc császár és király 1792. november 23-án erősített meg. 117 A világi intézménynek minősített kisasszonyintézet a továbbiakban csak a nemesi származásúaknak biztosított bentlakást. A nemesi kisasszonyok alapítványi helyeinek számát 8-ról l6-ra, a polgárlányokét 4-ről l6-ra emelték. Az új statútum megszüntette az addigi közös háztartást, ezért az intézményesen biztosított szállás és fűtés költségein felül, a nemesi származásúak egyenként 650 rajnai forintot, a polgárleányok 200 forintot kaptak kézhez. A főnöknő javadalma 2400 forint volt. Az alapítványi helyek számát 1801-ben (26 nemesi és 26 polgári hely), majd 1806-ban (32-32 hely) növelték tovább, a javadalmakkal együtt. /. Ferenc József császár és király 1865. január 26-i rendeletével Erzsébet császárnéra és királynéra ruházta az addig a Dietrichstein-család által ellátott kinevezési, felvételi, visszavonási társigazgatói jo118 gosítványokat. Az adminisztratív ügyek intézését a szakminisztérium látta el. Három évvel később Bécs, 1868. július 25-1 keltezéssel, a császár új statútumot adott az intézménynek. 119 Az alapítványi helyek számát 39-39 főre növelték. A 39 nemesi alapítványi helyre 18 bentlakó (á 1000 forint támogatással) és 21 externista (á 250 forint támogatással) került felvételre. Az externista polgárlányok 250-250 forint támogatásban részesültek, a főnöknő javadalmát 4000 forintban állapították meg. Az 1880. május 17-én született császári rendelet az intézet címét és rangját „Császári és Ki1 20 rályi Kisasszonyintézet "-re változtatta, amelylyel jelentősen csorbította a magánintézeti jelleget és megsértette az alapító végakaratát. Mint ilyen intézet 1918-ig állt fenn, az utolsó nagy alapítványi-hölgy Paula Freiin Dückher von Haslau 121 volt. Az alapítványi helyeket pályázat útján lehetett elnyerni, a brünni kormányzósághoz benyújtott kérelmekkel. Az alapítvány elnyerésének feltétele volt a katolikus vallás, a betöltött 18 év, az erényes életvitel, a jó fizikai és egészségi állapot és a jövedelemnélküliség (polgárleányoknál a teljes árvaság) igazolása. A nemesi származású leányoknak 8 egyenes ágú őst (négyet apai és négyet anyai oldalon) kellett bizonyítani, a kérvényhez csatolva a nemesi oklevéllel igazolt családfát, a festett címerrel. A feltételeket egy kuratórium vizsgálta meg,
