Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)
A gyűjtemény bemutatása
40 mm széles, fehér, szélein kettős vörösesíkos női csokorszalagon függ. Mérete: 48 x 37 mm Anyaga: ezüst, zománc Ltsz.: JAM KKGY 91.1.23.1. A díszjelvény miniatűr változata A miniatűr leírása megegyezik a II. osztályú díszjelvényével. Fehér, szélein kettős vöröscsíkos szalagon függ. Mérete: 22 x 17 mm Anyaga: ezüst, zománc Ltsz.: JAM KKGY 91-1-23-3. A díszjelvények vörös színű dobozban vannak, a dobozon belül G.A.SCHEID WIEN VI. GUMPENDORFER STR. 85, BUDAPEST VII. HOLLÓ UTCZA 6. cégjelzés olvasható, a doboz tetején pedig Patriae ac Humanitati 1864-1914 K.D. ERZSÉBET REND A középkori világi lovagrendek kevés kivétellel nőket nem vettek fel soraikba. A kitüntetési rendszer differenciálódásával, a XVII-XVIII. századtól hozták létre a nők számára adományozott rendjeleket, kitüntetéseket. (1668 Habsburg birodalmi Csillagkereszt Rend, 1711 orosz Szent Katalin Rend, 1766 bajor Szent Erzsébet Rend stb.) E rendek csak egy nagyon szűk réteg számára voltak elérhetőek: az alapító dinasztia, külföldi dinasztiák hölgytagjain túl, az igen előkelő arisztokrata, főnemesi, nemesi származású hölgyek (őspróbát kellett tenniük) voltak a tagjai. A kor felfogása szerint aktív vallási életet kellett élniük, példát mutatni erényekben, életvitelben és a szegényekért, betegekért való jótékonykodásban. A XIX. században, a nők társadalmi helyzetében bekövetkezett változások szükségessé tették a nők szélesebb körének érdemeit elismerő kitüntetési lehetőségek megteremtését. Az Osztrák-Magyar Monarchiában egy ilyen rendjelet I. Ferenc József 50 éves uralkodói jubileuma tiszteletére szándékoztak létrehozni, a rendjelet Erzsébet császárné és királyné adományozta volna. 104 Az uralkodónő azonban 1898. szeptember 10-én Genfben merénylet áldozata lett (az anarchista Luccheni tőrrel meggyilkolta). /. Ferenc József a. tervezett rendet 1898. szeptember 17-én alapította meg, és elhunyt felesége, Erzsébet és az ő védszentje, a magyar királyleány, Árpádházi Szent Erzsébet (akit a férje után Thüringiai Szent Erzsébetnek is mondanak) tiszteletére Erzsébet Rendnek nevezett el. 1 A pozsonyi vagy talán a sárospataki várban született magyar királyleányt, Erzsébetet 10 ^ és a bajor földről származó Erzsébet császárnét és királynét korban hat évszázad választja el. Életük, életvitelük számos ponton, így vallási buzgalmukban, jóságukban, bőkezű jótékonykodásaikban hasonlóságot mutat. Mindketten a szegények, elesettek gyámolítói voltak, finom női ösztönükkel vonzódtak az árva és beteg gyermekekhez. A magyar királyleány német földön vált szentté, a németek mindig a magukénak vallották Erzsébetet, német szentnek tartották, akinek állandó jelzője „thüringiai" Erzsébet. 107 A bajor királyi házból származó hercegkisasszonyt, jóságos királynéjukat a magyarok zárták a szívükbe, rajongva ünnepelték és szerették. Szent Erzsébet életéről számos legenda szól. Atyjától határtalan adakozókedvet örökölt, már itthon is elosztogatta a szegények között ennivalóját. Apja óbudai udvarában történt vele a híres rózsa-csoda. „Történek egy napon mikoron nagy hideg volna, hogy úgy, mint senki ne láthatná, vinne apró maradékokat a vár kapuja elébe az szegényeknek. És íme, elől találá az ő atyja, csodálkozván rajta, mit járna és hová sietne. Megszólítá őt: Fiam, Erzséböt, hová mégy, mit vissz? A nemes király leánya, miért felette szemérmes vala, nagyon megszégyenlé magát és megijede, és nem tuda félelmében egyebet mit felelni: lm rózsát viszök. Az ő atyja pedig mint eszös ember meggondolá, hogy nem volna rózsavirágnak ideje, hozzá híva, és meglátá kebelét, hát mind szép ,.. ^ \ , „108 rozsavirag az aszju (ti. száraz) apro portéka. /. Ferenc József maradandó emléket kívánt állítani a nőt érdemrend alapításával mindazon erényeknek, amelyek az elhunyt felesége sajátjai voltak. ,A jóttevés és embertársai fájdalmainak enyhítése volt az, mire a megboldogult egész életén át törekedett; szolgáljon tehát az újonnan alapított rend is arra, hogy általa oly érdemek nyerjék el jutalmokat, melyeket asszonyok és hajadonok különböző hivatási körükben vagy pedig a vallás, emberszeretet és jótékonyság terén szereztek ma-
