Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Gulyás Pál (Debrecen, 1899. okt. 27. - Debrecen, 1944. máj. 13.) Neve főként szülővárosával fonódott össze. Nyíregyházi tartózkodásáról a róla szóló irodalom alig vett tudomást, pedig az itt töltött egy év költői pályakezdésének is jelentős állomása volt. Kezdő tanárként az 1923-24-es tanévben a nyíregyházi Felsőkereskedelmi Iskolában tanított. A tanári munka mellett azonnal bekapcsolódott a város szellemi életébe. A Nyírvidék című helyi lap elég sűrűn közölte verseit, műfordításait, cikkeit, s rendszeresen tudósított előadásairól. 1923-ban Nyíregyházán adták ki — sógorával, Juhász Gézával közösen — Testvérgályák című első kötetüket, amely Gulyás Pál 57 versét tartalmazza. Ezen kívül Lenau szonettjei című műfordítás-gyűjteménye is Nyíregyházán látott napvilágot. A Testvérgályák megjelenése után került sor — 1923 decemberének végén — első szereplésére a Bessenyei Sorben, ahol Vietórisz József, Juhász Margit és Gál István társaságában lépett fel az irodalmi szakosztály műsoros délutánján. A Nyírvidékben napvilágot látott versek többségéről nehéz megállapítani, hogy a nyíregyházi korszak terméséből származnak-e, vagy korábban születtek, s csak itt publikálta őket? Mindössze egy olyan költeménye van ebből az esztendőből, amellyel kapcsolatban nem lehet kétséges a helyi fogantatás: A sóstói alkony. A Nyírvidék 1924. június 17-i számában megjelent vers friss lírai élmény megörökítése, a sóstói diákmajális hangulatos, kissé elégiába hajló felidézése, amely egyben a város iránt érzett szeretetének bensőséges megnyilvánulása is: Nagy árnyékos tölgyesek alján ballagtam a Sóstó felé ... Óh mennyi drága fiatal lány, óh mennyi készülő regény! Talán az egész Nyíregyháza indul a sóstói határba — hogy majd, ha megáll a menet, hangos majálist üljenek. Nyíregyháza, te nyíri város, romantikus, gyermek vidék! Óh mondd: szívedben a homályos hajdani nóta él-e még? Mint egy árva Hamupipőke, 97