Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Szabó Pál (Biharugra, 1893. április 5—Budapest, 1970. október 31.) Hosszú ideig fizikai munkával kereste a kenyerét. Autodidakta módon jutott el az irodalomhoz. Féja Géza fedezte fel, s Móricz Zsigmond egyengette a pályáját. A népi mozgalom egyik legjelentősebb egyénisége lett. A harmincas években BajcsyZsilinszky köréhez csatlakozott, akit többször elkísért Tarpára. Nyíregyházán is többször járt. Itteni élményeiből született első írása Szabolcs címmel a Csillag című folyóirat 1947 decemberi számában jelent meg, a második (Mi újság?) ugyancsak a Csillagban (1954.5.sz.) a harmadik a Művelt Nép 1954. október 17-i számában Könyvnapok után címmel. A korábbi időkből rossz tapasztalatai is voltak Nyíregyházáról, 1954-ben azonban szinte elragadtatással ír a városról: „Nyíregyháza az ország legtisztább vidéki városa. Még a levegője is olyan, mintha desztillálták volna. Hogy miben nyilvánul meg ez a tisztaság, nehéz meghatározni, csak érzi az ember, mint ahogy a bőrét érzi fürdés után. S a nép, milyen pompás ez a nép! Este a Móricz Zsigmond-estre zsúfolásig telik egy hatalmas terem, a megyei tanács elnökével az élen itt van a város, a párt, tanárok, tanítók, munkások, parasztok... A népnevelési osztály néprajzosai kétszázhetven olyan népdalt gyűjtöttek össze eddig, ami nincs benne semmilyen gyűjteményben. Van egy népboltjuk, nyílt emeleti helyiséggel, eszpresszóval, micsoda pompás épületek, micsoda pompás ez a nép, ami itt tolong a pénztár és eszpresszó körül. Miért örülök én ennek a városnak, népnek? Szépek, tiszták, vidámak, késő délután van, csaknem este, s ömlenek be a Népboltba, de inkább palotába, vásárolnak, esznek, nevetnek, a kiszolgálóknak ismerősként köszönnek, s szeretik rummal a feketét. Alkoholt is inni, de mégse inni. A kultúrember felfogása az alkohollal szemben. S hát persze azért is szeretem, mert itt nem akar senki leszúrni. S a népet, a várost, a Népboltot gondolatban a lelkemre ölelem." A cikkben emlegetett Móricz-rendezvény a Gazdakör épületének nagytermében volt (Bethlen Gábor u. 24.). A Népbolt a Takarékpalota sarkán működött, később évtizedekig Fűszer és Csemege néven. Lásd még: Tarpa Irodalom: „Én szőke városom". írások Nyíregyházáról. Nyíregyháza, 1971. 87