Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Ballay Gyula (Cegléd, 1890. február 2—Nyíregyháza, 1918. október 9.) Gyermekkorában költöztek Nyíregyházára. Gimnáziumi tanulmányait már itt végezte. 1913-ban Kolozsváron szerzett jogi diplomát. 1914-ben Nyíregyházán lett joggyakornok, majd a következő évben törvényszéki jegyző. Költői jelentkezése a Nyugat első nemzedékének indulásával esett egybe, ő azonban inkább a századvégi álomlíra nyomában haladt, Reviczky Gyulát tekintette példaképének. 1911-ben társszerkesztője lett A Hónap című irodalmi folyóiratnak. Közkedvelt, népszerű ember volt, tehetségét egyre szélesebb körben ismerték el, sokat vártak tőle, általában fényes jövőt jósoltak neki. Nem így lett. 1918 őszén a dühöngő spanyol nátha őt is elragadta. Sírja a nyíregyházi Északi temetőben van. Irodalom: Szabolcsi antológia. Szerkesztette: Vertse K. Andor. Nyíregyháza, 1932. Walter Géza (Budapest, 1890—Nyíregyháza, 1936.) Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, hivatalnokként került Nyíregyházára. Előbb városi aljegyző, majd pénzügyi titkár lett. Diákkora óta írt, 1919-ben Diákkori versek címmel kötetben is megjelentek korai költeményei. A múzsáknak később sem fordított hátat, állandó munkatársa volt a helyi sajtónak, s ezen kívül verseket és színdarabokat is írt. Igen népszerűek voltak Vasárnapi krónikái a Nyírvidékben és humoros írásai, amelyeket Bonta levelei címen közölt. 1927-ben Harctéri naplóm címmel kiadta háborús emlékezéseit. Több színdarabját a nyíregyházi színházban mutatták be az itt szereplő színtársulatok. Irodalom: Barna János: írók és tudósok. Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Szerkesztette: Hűnek Emil. Bp. 1931. 83