Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Keéky István (Nyírbogát, 1885— Budapest, 1959.) Szatmárnémetiben érettségizett, jogi tanulmányait Sárospatakon és Kolozsvárott végezte. A diploma megszerzése után rövid ideig Nagykálióban ügyvédkedett, majd Nyírbátorban volt szolgabíró. A húszas évek elején költözött Nyíregyházára. Egyetemista korától írogatott, Nagykalloban lapot is szerkesztett (Nagykálló és Vidéké). Nyíregyházán is sűrűn jelentek meg versei és elbeszélései a Nyírvidékben és különböző helyi antológiákban (Bessenyei Almanach, 1930; Szabolcsi antológia, 1932). írásai népszerűségét elsősorban kitűnő humorérzékének köszönhette. Állandó munkatársa volt a Borsszem Jankónak, s később maga is humoros-szatirikus lapot szerkesztett Nyíregyházán Rézkígyó címmel. 1938-tól a Magyar Nemzet munkatársa volt Budapesten. Ott is halt meg, 1959-ben. Egyetlen verskötete Kolozsváron jelent meg Első violák címmel. Családjának egykori lakóháza ma is áll Nyíregyházán (Dózsa György u. 7. sz.). Lásd még: Nyírbogát. Irodalom: Szabolcsi antológia. Nyíregyháza, 1932. Szerkesztette: Vertse K. Andor. S. P.: Keéky István. Magyar Nemzet, 1985. augusztus 16. Margócsy József: További vonások Keéky István arcképéhez. Magyar Nemzet, 1985. szept. 16. 73