Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Andor József (Nyíregyháza, 1871. október 3—Bp. 1918. október 9.) Tekintélyes nyíregyházi iparoscsaládból származott, eredeti nevük Andráscsik volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Egerben végezte. Papnak készült, 1889ben belépett a cisztercita rendbe. Öt évvel később azonban kilépett a rendből, s latin-történelem szakos tanár lett Budapesten, de csak a szerzetesi életnek fordított hátat, a vallásnak nem. írásai 1892-től jelentek meg a Budapesti Hírlapban, majd főként a Magyar Szemlében. A katolikus sajtó egyik legbuzgobb munkatársa lett. Vallásos szellemben írt, az un. „fehér irodalom" jellegzetes és szorgalmas művelője volt. 1909-ben ő indította meg az Élet című katolikus irodalmi hetilapot, amely hosszú időn át a Nyugat ellenpárja óhajtott lenni. írásainak egy részét Cyprián álnéven adta ki. Ezt az álnevet még szerzetesnövendék korában választotta magának. 1918-ban, Kaffka Margithoz hasonlóan, őt is a nagy spanyoljárvány ragadta el. Termékeny író volt. Nyolc regénye és hét kötet elbeszélése jelent meg. Fontosabb művei: Elbeszélések. Bp. 1897; Két szív. Regény. 1899; Utak az életben, 1899; Tünedező világ, 1900; Két világ között. Regény. 1902. Ijjas Tamás végzete. Regény. 1909; Tanítónő. Regény. 1910. Nyíregyházi, nyírségi vonatkozás aránylag ritkán fordul elő műveiben. Kivételnek számít a Bontják a templomot című elbeszélése, amelynek legjellemzőbb részlete a Kisebb hazám című megyei irodalmi antológiában is megjelent. (Nyíregyháza, 1987.) Irodalom: Anka János: Andor József emlékezete. Élet. 1918. Divald Kornél: Andor József emlékezete. Magyar Kultúra. 1921. 57