Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Inczédy Lajos (Szarvas, 1857. szeptember 5— Szarvas, 1915. június 16.) Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet, de nem tanár, hanem újságíró lett. Egy ideig a Budapesti Közlöny és a Budapesti Hírlap munkatársa volt. Először 1885-ben került Nyíregyházára, ahol ő indította meg a Szabolcsi Szabadsajtó című hetilapot. A következő évben Aradon lett az Arad és Vidéke szerkesztője. 1887-ben azonban visszatért Nyíregyházára, s ettől kezdve kerek huszonöt éven át volt a Nyírvidék szerkesztője. Elbeszéléseket is írt, fő műfaja azonban a publicisztika volt. Kmety István után őt tekinthetjük a nyíregyházi újságírás második jelentős egyéniségének. Pedig a szerkesztői pozíciót nem főállásban töltötte be. Közben ő volt a megyei főlevéltáros is. 1912-ben, a nyíregyházi Kossuth-szobor avatása idején, Kossuth szabadkőműves kapcsolatainak értelmezése miatt nézeteltérése támadt Jóba Elekkél, a Nyírvidék kiadójával, ezért lemondott állásáról, sőt Nyíregyházáról is eltávozott. Szülővárosában, Szarvason telepedett le. Ott is halt meg. Bátyja, Inczédy László (1855-1902) a századvég ismert költője és publicistája volt. Nyíregyháza első polgármesterével, Inczédy Györggyel azonban nem állt rokonságban. Irodalom: Az 50 éves Nyírvidék albuma. Szerkesztette: Vertse K. Andor, Nyíregyháza, 1928. Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. I—II—Hl. Nyíregyháza, 1984—1989. 42