Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Andrássy Béla (Nyíregyháza, 1854—Budapest, 1873. május 1.) Csodagyerekként tűnt fel. Már 16 éves korában verseskötete jelent meg (Zsengék, Nyíregyháza, 1870). Hamarosan országosan is felfigyeltek rá. Pestre került jogásznak, ahol Reviczky Gyula és Gáspár Imre köréhez csatlakozott. A különböző újságokban és folyóiratokban {Fővárosi Lapok, Családi Kör, Magyarország és a Nagyvilág, Nef elejts) megjelent versei nem mindennapi tehetség készülődését sejtették. Sokan benne látták a következő évtizedek nagy költőjét. A szépen fölfelé ívelő pálya azonban tragikusan megszakadt. Húsz éves sem volt még, amikor a kolera végzett vele. Hátrahagyott kéziratai a jóbarát Gáspár Imréhez kerültek, aki kötetben is szerette volna kiadni azokat, de ez a terve nem sikerült. Csak a Vasárnapi Újság és a Képes Családi Lapok közölte a költemények egy részét. A kéziratok később Gáspár hagyatékával együtt elkallódtak, s ma már Andrássy Béla egyetlen megjelent kötete is különleges könyvészeti ritkaság. Irodalom: Vasárnapi Újság. 1873. Gáspár Imre: Új Nemzedék. 30. 39