Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Kertész László (Nyíregyháza, 1935. január 26—Hajdúböszörmény, 1971. június 14.) Nyíregyházi gyermekkoráról keveset tudunk. Egy rövid önéletrajzából az derül ki, hogy a társadalom mélyrétegeiből jött, s ez későbbi tájékozódását is alapvetően meghatározta. Irodalmunk népi vonulatához csatlakozott, a valamivel idősebb kortársak közül leginkább Váci Mihállyal rokonítható. „Testvérei az akácok, szívósok, mint e puszta népe ..." - írja egyik versében. Korán elkerült szülőföldjéről. Középiskolai tanulmányait már Hajdúböszörményben végezte, s debreceni egyetemi tanulmányai után magyar-történelem szakos tanárként oda tért visssza tanítani. Első versei az 1960-as években az Alföldben jelentek meg. A folyóiratpublikációk mellett 1967-ben szerepelt az Alföld című antológiában is. A kritika kezdettől fogva igen kedvezően fogadta. Első kötetei a 70-es évek elején láttak napvilágot (Fák és agancsok, 1970; Egyszer még, 1974). Sajnos, az utóbbi már posztumuszként került az olvasók kezébe, mert 1971-ben, 36 éves korában váratlanul meghalt. Irodalom: Futaky László: Kertész László: Fák és agancsok. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1971. 3. Futaky László: Kertész László: Egyszer még. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1975. 1. 168