Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Csorba Sándor (Szemere, 1934. március 27.) A sárospataki Református Kollégiumban érettségizett, a budapesti egyetemen szerzett magyar-angol szakos tanári oklevelet. Nevelői pályáját a nyíregyházi Kölcsey Gimnáziumban kezdte, s ez irodalomtörténeti munkássága szempontjából is meghatározó lett. Fő kutatási területe Kölcsey és kora. 1973-tól a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanára, 1987-től kandidátus. Fontosább művei: Kölcsey és Debrecen, 1982; Szemere Bertalan neveltetése és pályakezdése, 1984; Kölcsey és Szatmár megye, 1988; Szatmár megyei tisztségviselők levelei Kölcseyhez, 1990; A Kölcsey-család genealógiája és címere. (Társszerző: Nyakas Mihály), 1993. Irodalom: Praznovszky Mihály: A táj vonzásában. It. 1992. 3. Bárányi Ferenc: Két forrásgyűjtemény Kölcsey életrajzához. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1991. 1. Tóth Béla: Cs. S.: Kölcsey és Debrecen. Alföld, 1985.4. Kerényi Ferenc: Kölcseytől Kölcseyről. It. 1985.4. Futaky László (Nyírcsaholy, 1934. április 29.) A debreceni egyetemen tanári, a budapesti egyetemen könyvtárosi oklevelet szerzett. 1960-tól a Jósa András Múzeum munkatársa volt, 1971-től-a Móricz Zsigmond Könyvtár igazgatóhelyettese. 1974-től húsz éven át a megyei Könyvtári Híradó szerkesztője, 1989-től a Szabolcs-Szatmári Szemle olvasószerkesztője. Pályájának elején versei is jelentek meg, később azonban inkább a recenzió, a kritika lett a fő műfaja, de sok könyvtártudományi, művelődéspolitikai írása is megjelent a szakfolyóiratokban {Könyvtáros, Könyvvilág, Pedagógiai Műhely stb). Önálló kötete: Könyvespolc (recenziók és kritikák). Nyíregyháza, 1985. Lásd még: Nyírcsaholy Irodalom: Szabolcs-Szatmár-Bereg Kortárs íróinak kislexikona. Nyíregyháza, 1991. 164