Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18.) A Szatmárnémeti közelében található Szatmarhegyen született, de 1974-ben történt áttelepülése óta szorosan kötődik Szabolcs-Szatmárhoz és Nyíregyházához is, ahogy mondja, „édes szülőföldje ideáti részéhez". „A megyém egyik része odaát van, a másik itt. így végülis szűkebb pátriámban vagyok, ha Nyíregyházára jövök " — mondta egyik itteni színházi bemutatója alkalmával. író-olvasó találkozókon, konferenciákon és más rendezvényeken már korábban is járt Nyíregyházán, az első színházi találkozására a nyíregyházi közönséggel 1987. február 14-én, Lélekharang című történelmi drámájának ősbemutatóján került sor. Minden bizonnyal kedvezőek lehettek itteni tapasztalatai, s a színház is örült, hogy ilyen rangos írót sikerült„házi szerzőnek" megnyernie, mert a következő évad nyitóelőadása ismét Páskándi-ősbemutató volt: Éljen a színház! 1992-ben újabb folytatása lett a gyümölcsöző kapcsolatnak. A Szent Lászlóév alkalmából a megye önkormányzata Páskándi Gézát kérte fel a nagy királyról szóló színdarab megírására. Az író örömest vállalta a feladatot, annál is inkább, mert a rendelés beleillett régi terveibe. Az Erdélyi triptichon után ugyanis szerette volna megírni az Árpád-házi triptichont is. Ennek két darabja már a hetvenes, nyolcvanas években elkészült {Könyves Kálmán király, Vak Béla király) ezt tette teljessé, triológiává az „édes szülőföldje itteni felének" rendelésére elkészített László szent király, amely 1992-ben Nyíregyházán nyomtatásban is megjelent. Más fontosabb művei: Piros madár, 1956; A tű foka, 1972; Tornyot választok, 1973; Vendégség, 1973; A papírrepülő eltérítése, 1976; A sárikás anyós, 1979; Erdélyi triptichon, 1984; Lélekharang — Vadorzó — Tükörkereszt, 1987. Irodalom: Csizner Ildikó: Libényi titka. A Lélekharang Nyíregyházán. Új Tükör, 1987. február 20. Karádi Zsolt: Lenni vagy nem lenni... Páskándi ősbemutató Nyíregyházán. Kelet-Magyarország, 1988. október 15. 159