Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Cselényi István (Nyíregyháza, 1916. december 25—Nyíregyháza, 1988. július 26.) Családi neve eredetileg Lyachovits volt. Az iskolai anyakönyvekben még így szerepel. Csak érettségi után magyarosította a nevét. A nyíregyházi Királyi Katolikus Gimnáziumba járt, egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem teológiai fakultásán végezte. Ott szerzett doktorátust is. 1941-ben szentelték görög katolikus pappá. Ettől kezdve folyamatosan Nyíregyházán élt. 1950-ben az akkor induló Hittudományi Főiskola tanára lett, ahol filozófiát, görögöt és latint tanított. Versei a 30-as évek elejétől jelentek meg a Szabolcsi Szemlében, a Forrásban, a Görög Katolikus Szemlében. Verseskötete 1933-ban látott napvilágot Nyíregyházán Virágok a domboldalon címmel, Juhász Ferenc nevű iskolatársával társszerzőségben. Ekkor még Lyachovits István néven szerepelt. Irodalom: Gróh István: Görögkatolikus Szemle, 1933. Koroknay Gyula (Nyíregyháza, 1918. április 30.) Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Királyi Katolikus Gimnáziumban végezte. 1941-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett latinfrancia-olasz szakos tanári oklevelet. 1943-ban ezt még a bolognai egyetemen folytatott tanulmányokkal egészítette ki. Tanári pályáját egykori nyíregyházi iskolájában kezdte, a háború után különböző nyíregyházi középiskolákban tanított. 1975-től 80-ig, nyugdíjazásáig a Jósa András Múzeum munkatársa volt. írásaiban főként szűkebb hazája művészeti és történeti emlékeivel foglalkozik. E témakörből számos tanulmánya jelent meg mind az országos szakfolyóiratokban, mind a helyi lapokban. Fő műve 1971-ben látott napvilágot Nyíregyháza művészettörténeti emlékei címmel. Több megyei útikönyv szerzője, ill. társszerzője is. Ezekben is, más tanulmányaiban is sok az irodalmi vonatkozás, de kifejezetten irodalomtörténeti tanulmányokat is írt {Losonczy Anna Tiszaszentmártonban, Kemény János fejedelem két felesége, Milotai Nyilas István Kallóban, Hogyan lett testőr a három Bessenyei? Szabolcsi dekameron, Krucsay Jánosné élete és halála). 131