Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Éri Halász Imre (Nyíregyháza, 1900. május 19—? 1945.) Szülővárosában, az Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a fővárosban lett újságíró. Egy ideig Lázár Miklós: A Reggel című lapjának volt a munkatársa, majd a színház világa vonzotta magához. Mint színdarabíró, annak a szórakoztató — un. exportdráma — irodalomnak lett a sikeres folytatója, amely Molnár Ferenc nyomán bontakozott ki a századelő Magyarországán, s amely hamarosan külföldön is páratlan népszerűségre tett szert. Olyan művelői voltak, mint Bíró Lajos, Lengyel Menyhért, Bus-Fekete László, ill. valamivel később Harsányi Zsolt és Vaszary Gábor. A 30-as években Eri Halász Imre is fölzárkózott e színpadi bestsellerszerzők mögé. Már a címükkel is blickfangos darabjaival egyre-másra hódította meg a Belvárosi Színház, a Vígszínház és az Operett Színház közönségét, {Meddig fogsz szeretni?, 1930; Egy csók és más semmi, 1933; A tetovált nő, 1939). Az Egy csók és más semmi Békeffy István verseivel és Eisemann Mihály zenéjével 1940-ben a filmvásznon is óriási sikert aratott. Az utókor számára leginkább ez a műve őrizte meg mindmáig Éri Halász Imre nevét. 1943-ban még megjelent egy könyve Ki ne mondja címmel, amelyben ő, a bestsellerszerző, a közhelyeket igyekezett nevetségessé tenni. 1944-ben, Magyarország német megszállása után neki is rejtőzködnie kellett. Ekkor Keresztúry Dezső talált számára búvóhelyet ismerőseinél, Zalaegerszegen. Ő azonban nem sokáig bírta idegekkel.Vagy a feljelentéstől félt, vagy attól, hogy rejtegetőit hozza veszélybe, feladta magát a németeknek. Ettől kezdve nyoma veszett. Halálának körülményei ismeretlenek. Irodalom: Keresztúry Dezső: Éri Halász Imre. „S két szó között a hallgatás" Magyar Mártír írók Antológiája. I. kötet. 230-231. Bp. 1970. Láczay Magdolna: Éri Halász Imre. Sorsok a múltunkból. Nyíregyháza, 1988. 208-209. 104