Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)
Thomasék később is többször hívták Szabó Lőrincet Sóstóhegyre, s 1948 nyarán valóban sikerült még egyszer eljutnia a kedves és fájó emlékek színhelyére. Érettségi találkozóra utazott Debrecenbe, s ezt az alkalmat használta fel, hogy nyíregyházi barátait is meglátogassa. A sóstóhegyi tartózkodás dokumentumait, Szabó Lőrinc kéziratait, leveleit, dedikált könyveit és egyéb tárgyi emlékeit — szülei korai halála után — Thomas Marianne őrizte meg az utókor számára. A terjedelmes levelezés-anyag az ő tulajdonából került az MTA kézirattárába. Az itt-tartózkodás néhány tárgyi emléke, a Tücskök kávéházának táblája, a papírvágó-kés, néhány verskézirat és a dedikált Omár Kháyyám-könyv — Thomas Marianne ajándékaként — e könyv szerzőjének tulajdonában van. A hatvanas évek végén Thomas Marianne eladta a sóstóhegyi házat és Budapestre költözött. Az egykori szőlőtelepből Nyíregyháza modern kertvárosává fejlődő Sóstóhegy azonban igyekszik számon tartani és ápolni Szabó Lőrinc emlékét. Az utcát, ahol Thomasék laktak, Szabó Lőrinc utcának nevezték el, s egy újabban megnyílt kis szálloda és szórakozóhely Tücsök Panzió-nak nevezi magát. 1992. május 16-án a sóstóhegyi általános iskola Szabó Lőrinc nevét vette fel. A névfelvétel alkalmából a nyíregyházi önkormányzat és a Városvédő Egyesület emléktáblával jelölte meg az egykori Thomas-házat, (Szabó Lőrinc u. 15. sz.). Erre az alkalomra az iskola Sóstóhegyi „Tücskök" címmel csinos kis kötetben jelentette meg Szabó Lőrinc Sóstóhegyen írt verseit (Sajtó alá rendezte: Lábossá Gusztáv és Lábossá Gusztávné). Nyíregyházán az Iskola u. 1. sz. alatti házat, a nevezetes író-olvasó találkozó színhelyét 1989-ben lebontották. Lásd még: Tiszabecs, Kisvárda, Baktalórántháza, Petneháza. Irodalom: Merkovszky Pál: Sóstóhegyi tücskök. Kelet-Magyarország, 1960. Katona Béla: Szabó Lőrinc és Szabolcs-Szatmár. ITK. 1963.4. sz. Szabó Lőrinc: Harminchat év. Szabó Lőrinc és felesége levelezése (1945—1957) Bp. 1993. 101