Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

Ismét Tóth Lajos százados szól a katonákhoz, a megjelent gyászoló szülőkhöz, hozzátartozókhoz. „...Közben felolvassa a hősi halott bajtársak nevét és a huszárszázados harsányan kiáltja egy-egy név elhangzásánál: Jelen! Most pedig mondja Tóth Lajos százados, arra kérem az Úristent, ezeknek a hős huszároknak köztünk élő szelleme vezessen újabb hősi küzdelmekre és döntő győzelemre bennünket. Fiúk! Jelenlegi Hadik huszárok! Ha valaha szép és büszke dolog lehetett h-es huszárnak lenni, úgy ma százszor és ezerszer az. De különösen büszkék lehettek arra, hogy éppen a 4- lovasszázadban szolgálhattok, amelynek az egész ezredben a legtöbb hősi halottja van. Az is, aki eddig nem hallott a 4- század szelleméről, érezni fogja azt a bensőséges, meleg bajtársi és tradíciót tisztelő szellemet, amely itt, közöttünk uralkodik... Ti pedig drága édesanyák, édesapák, hitvesek, testvérek, rokonok, akik ennek a századnak, a hazának ezeket a drága hősöket adtátok, mélységes fájdalmatokban is legyetek büszkék és gondoljatok arra, miként az Úristen egyszülött Fiát adta a világért, úgy kérte most tőletek ezeket a fiúkat; kérlek, nyugodjatok meg akaratában, és fogadjátok szavaimon keresztül az egész nemzet, de különösen a 4- lovasszázad soha el nem múló háláját. Fiaitok példáját követjük! Emléküket örökre megőrizzük!" A beszéd után a Szózat következett, majd az ünnepség végeztével Vattay Antal vezérőrnagy sorra üdvözölte a hősi halottak hozzátartozóit. „...Mindenkihez van egy-egy biztató szava, vigasztalja a sírókat, a panaszokat megbeszéli a tisztekkel, akik informálják a segélyek, járulékok ügyéről a tábornokot. Most tünik ki, hogy az ezred tisztjei minden elesettnek családi ügyeit ismerik, és az ezred gondját viseli ezeknek a nagy áldozatot hozó magyar családoknak... A 4- század pedig tisztelegve vonul el hőseinek szelleme előtt, tizenegy név inti, biztatja, hívja őket... a huszárbecsületért való további karcokra. Tizenegy magyar huszár neve: szalontai Kenéz Géza százados, Kecskés Béla tizedes, Bogdán Viktor őrvezető, Bagdi József, Katona Miklós, Szilvássy Mihály, Varga Sándor, Mészáros Mihály, Sütő László, Kossik József, Hadházi Ferenc..." Ezen a napon a hősi halált halt Kenéz Géza százados özvegye a régi huszárhagyományok folytatásaként egy ezüstserleget ajándékozott az ezrednek, hogy amíg a Hadik huszárok léteznek, férje emlékét megőrizzék. A mintegy 40 cm magas serlegen felül tölgy koszorú, alatta a Hadik-huszárok címere. A serlgere az adományozó az alábbi feliratot vésette: Örökös vándordíj. Michajlowkánál 19^1. VIII. 15-én hősi halált halt nemes szalontai Kenéz Géza m. kir. huszár százados halhatatlan emlékére. A serleget adományozta Kenéz Gézáné szül. Stepper Ursula."

183 Nemcsak a 4. század, hanem az ezred minden hősi halottjának méltó emléket állítottak a Hadik huszárok az 1942. május 31-én, a Hősök napján felavatott emlékművel. A 14-es, majd a 4-es huszárok turulos emlékmüvének két oldalára egy helybéli kőfaragó mester, Székely Mihály, hazafias kötelességtől vezérelve két karrarai márványtáblát adományozott, melyre az oroszországi hadjáratban hősi halált halt 29 nyíregyházi huszár nevét véste föl. Ezt a nemes gesztust Makay István ezredes az alábbi levéllel köszönte meg: „Örömmel értesültem arról a nemes szándékáról, hogy On a hősök emlékmüvéhez szükséges márványtáblákat díjmentesen kívánja ezredem rendelkezésére bocsátani. Nagy örömömre szolgál és megelégedéssel tölt el, hogy ezekben a nehéz években, amikor országunk élet-halálharcát vívja, fokozottan él nemzetünkben a hősi kultusz. Örülök annak, hogy On ebben a szellemben mutat példát kortársainknak. Nyírvidék, 1942. ápr. 21. 3. A serleget a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum őrzi, több más nyíregyházi vonatkozású huszárereklyével együtt. 97