Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

Nemes bozsoki Karácson PáP

6 hadnagy, felderítő osztag lovaséi parancsnok Dr. Rajky László

87 tartalékos hadnagy, felderítő osztag géppuskás szakaszparancsnok Kecskés Béla tizedes, a felderítő osztag küzdő rajparancsnoka (hősi halált halt) Magdus Mihály huszár, nehézpuska kezelő Baraksó Bertalan címzetes szakaszvezető, küzdő rajparancsnok (megsebesült) Velenyák István tizedes, nehézpuska rajparancsnok Kövér József tartalékos tizedes, géppuskás rajparancsnok Lukács István tartalékos szakaszvezető, géppuskás rajparancsnok (megsebesült) Domokos Sándor címzetes tizedes, vezetékló parancsnok (megsebesült) Szarka László őrvezető, nehézpuska irányzó Képes József tizedes, rajparancsnok-helyettes, később rajparancsnokának hősi halálakor a parancsnokságot öntevékenyen átvette Nagy Miklós huszár, hírvivő Karács Zsigmond?

8 továbbszolgáló szakaszvezető, szakaszparancsnok-helyettes Knoll József tartalékos szakaszvezető, szakaszparancsnok-helyettes K. Berencsi Miklós őrvezető és Benyusz János őrvezető, rajparancsnokok, (hősi halált haltak) Bődi János őrvezető, golyószórós csatár Kocsis József huszár, golyószórós csatár Fazekas András huszár, karabélyos csatár. Az ezrednek a kétnapos harc alatti vesztesége 3 halott, 2 súlyos és 2 könnyebb sebesült, 2 eltűnt huszár,

89 1 tiszt könnyebben megsebesült. Az oroszok harcmodorát jellemzik a lesállásból való tőrbecsalások, közvetlen közelről való tüzrajtaütések. Az orosz aknavetők igen pontosan lőnek. Az egyes emberek felszerelésénél nagy szerepet játszik az automata puska és a géppisztoly. A Szentgyörgyvölgyi Gábor főhadnagy harccsoportjával szemben elfogott orosz hadifoglyok vallomásából megállapítást nyert, hogy az oroszok 18-án este a támadásra kapott parancsot megtagadták és ezért 8 főt agyonlőttek. Karácson Pál nemes bozsoki (Budapest, 1917. dec. 3. -) hadnagy, 1941. nov. 1. főhadnagy, 1944. nov. 1. százados. A Ludovika Akadémiát 1939-ben végezte, s a 4/5. lovasszázad 1. szakaszának parancsnokaként vett részt a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki bevonulásokban. 1941-ben a keleti hadszintéren a 4. lovasszázad 2. szakaszparancsnoka. 1944-45-ben a marosvásárhelyi Csaba királyfi gyors hadapród iskola okató tisztje, majd a magyarországi harcok idején századparancsnok a 4. huszárezredben. Dr. Rajky László, rajki (Székesfehérvár, 1912. - Vértes, 1945. jan. 30.) tartalékos hadnagy, majd főhadnagy. 1941-ben a géppuskás század szakaszparancsnoka, 1945 elején a magyarországi harcokban a 4/1. lovasszázad parancsnoka. Hősi halált halt 1945. jan. 30-án a Vértes hegységben. Karács Zsigmond, (Budafok, 1914. márc. 28. -) továbbszolgáló szakaszvezető, majd őrmester. 1941-ben szakaszparancsnok-helyettes a 4/5. lovasszázad 1. szakaszánál. A következő években Jutáson a Kinizsi Pál altisztképző iskola hallgatója, majd az 1944-es mozgósításkor a 4/II. huszárosztály törzsében csapatcsendőr. 1944 szeptemberétől az 5. századnál szolgált szolgálatvezetőként, majd szakaszparancsnokként. Több kisebb sérülés után 1944. november 27-én haslövéssel sebesült meg. Hősi halált halt: Benyusz János őrvezető, K. Berencsi Miklós címzetes őrvezető az 5. lovasszázadból és Kecskés Béla tizedes (4. lovasszázad). Eltűnt: Frecska Mihály és Bodnár János huszár az 5. lovasszázadból, megsebesült Sereg István, Béres Pál és Gáli Miklós huszár. 42