Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

a tisztekben, mind a legénységben egyaránt egy boldog izgalom jelentkezett, hogy végre a hosszas menetek után az ellenséggel szemtől-szembe nézhet. Dacára annak, hogy a teljesen átázott terepen a mozgási lehetőségek nem a legkedvezőbbek voltak, mégis a támadás gyors lendülettel ment előre. Gencsy Tibor

81 hadnagy mint az előosztag parancsnoka vakmerő bátorsággal tört rá szakaszával az ellenségre és sikerült az ellenséges előretolt osztagokat a Zvan patak keleti partjára azonnal visszadobni. Az ellenség az elővéd támadását már előre előkészített aknavető és nehézpuska zárótüzével fogadta. Dacára annak, hogy az ellenség lőszert nem kímélve mindent elkövetett, hogy részben az elővéd támadása tért ne nyerjen, még az arcvonal mögötti megközelítési vonalakat is aknavető és tüzérségi tüz alatt tartotta. Az ellenség tőrbecsalásának szándéka csak kísérlet maradt, mert Gencsy Tibor hadnagy hamar felismerve a helyzetet, a támadást beszüntette. Szentgyörgy völgyi Gábor főhadnagy, századparancsnok látva az előosztag kedvezőtlen helyzetét, elrendelte, hogy a Gencsy szakasz a Zvan patak nyugati lejtőjére vonuljon vissza. Természetes, hogy ezen visszavonulás, az ellenségről való leválás nehezen volt végrehajtható. így ki kell emelni pár huszárnak leleményes, bátor és öntevékeny magatartását, akik lehetővé tették azt, hogy Szentgyörgy völgyi főhadnagy parancsai az igen erős ellenséges tüz dacára is a Gencsy szakaszhoz jussanak. Különösen Nagy Miklós huszár érdemel dicséretet, aki a szakaszt nehéz helyzetében, az ellenség gyilkos tüze ellenére is megkereste és a visszavonulási parancsot még idejében közvetítette a már nehéz helyzetben, elszigetelten küzdő szakasznak. A parancs átadása után ugyanezen huszár egyik sebesült bajtársát teljesen nyílt terepen, derékon felül érő vízben és mocsaras területen átgázolva, a legnagyobb aknazápor közepette biztos helyre vitte. Nevezett bátor magatartásáért a Magyar Bronz Vitézségi Eremmel lett jutalmazva. Kenéz Géza százados parancsnoksága alatt a 2. számú felderítő osztag zömével Halajkovce nyugati magaslatait vette birtokába, míg kisebb részeivel, Keresztszeghy Sándor

82 tartalékos zászlós parancsnoksága alatt, egy megerősített szakasszal Szkazince községnél vette birtokába a Zvan patak nyugati magaslatait. Kenéz Géza százados csoportja erős ellenséggel állt szemben. Jelenti, hogy tovább előrejutni nem tud. A Zvan patak sziklás, meredek keleti lejtőjén páncéltoronnyal ellátott Gencsy Tibor, gencsi (Kisléta, 1918. máj. 29. -) hadnagy, 1943. aug. l-jétől főhadnagy. 1937. okt. 5-én vonult be tényleges szolgálatra. A tartalékos tiszti iskola elvégzése után továbbszolgáló, 1940. nov. l-jétől hivatásos tiszt. 1941-ben ejtőernyős ugrótanfolyamot végzett Pápán, 1943-ban pedig síoktatói tanfolyamot Rahón. 1941-ben a 4/5. lovasszázad 1. szakaszparancsnoka a keleti fronton, majd Alagra, a hadseregi versenyistállóhoz vezénylik. Az egyik legeredményesebb versenylovas. 1944-45-ben a 4/1. huszárosztály rohamszakaszának parancsnoka a Pripjaty-mocsarakban és a Magyarországon vívott harcokban. Dr. Keresztszeghy Sándor (József, István, Sátoraljaújhely, 1913. aug. 5. — Mátészalka, 1990. aug. 26.) tartalékos zászlós, 1943. máj. l-jétől tartalékos hadnagy. 1937. okt. 5-én vonult be tényleges szolgálatra a 4. huszárezredhez. A tartalékos tiszti iskola elvégzése után a huszárezreddel részt vett a Felvidék (szakaszparancsnok), Kárpátalja (vonatparancsnok), ÉszakErdély (szakaszparancsnok, 4/4. lovasszázad), a Délvidék (szakaszparancsnok, 4/4. lovasszázad) visszacsatolásában. 1941-ben szintén szakaszparancsnok a 4. századnál. Aug. 15-én Mihajlovkánál megsebesült. 1944-45-ben a 216. erőd géppuskás zászlóalj segédtisztjeként esett angol fogságba, ahonnan 1945. december 31-én tért haza. 39