Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

"A gépkocsianyag karbantartására kellene 8-10 nap. Hadműveleti szünetet, pihenést, anyagkarbantartás és az utánszállítás felzárkózása miatt kértem... A kerékpárosok szíve, tüdeje tönkre van. 32 napja pihenő nélkül tart az előnyomulás. A kerékpár- és a gépkocsianyag gyökeres javításra szorul. A pótlást és a vonatot be kell várni, mert 200 kilométerre elnyúlva hátul van." Makray alezredes viszont augusztus 2-i jelentésben a németek jóval nagyobb veszteségeiről számolt be és semmiképpen sem javasolta a gyorshadtest kivonását a további harcokból, mert ezzel szerinte 33 "végérvényesen szeretett szomszédaink nívójára kerülnénk megítélés szempontjából." Az umanyi csata után a német Dél-Hadseregcsoport hadműveletei tovább terjedtek délkelet felé. Az 1. páncéloscsoport kijutott a Dnyeperhez/elfoglalta Krivoj Rogot és a folyó hídjait, majd Dnyetropeirovszh felé tört előre. A Dnyepert elérő német csapatok célja az volt, hogy a szárnyaira és a hátába indított támadásokkal szétverjék a szovjet Déli Front csapatait is, melyek ekkor a Krivoj Rog - az Ingulec folyó - Herszon vonalban, déli szárnyával a Fekete-tengerre támaszkodva próbálták feltartóztatni a német és szövetséges erőket. "Kleist tábornok a Nyikolajev elleni támadáshoz Konsztantyinovka, Voznyeszenszk körzetében vonta össze a gyorshadtest 1. és 2. gépkocsizó dandárát. Az előnyomulásra 35 kilométeres sávot jelölt ki számukra a Bug és Ingül folyók közötti, elaknásított terepen. A kapott parancs értelmében a 2. gépkocsizó dandár augusztus 11-én kezdte meg az elönyomulást Voznyeszenszkből Novaja Ogyessza, az 1. gépkocsizó dandár pedig Konsztantyinovkából Nyikolajev felé. Ugyanezen a napon az 1. lovasdandár Pervomajszkból indult el és 200 kilométeres menet után augusztus 13-án felzárkózott az 1. gépkocsizó dandár balszárnyára. Azt a feladatot kapta, hogy biztosítsa az összeköttetést a gyorshadtest és az Ingül keleti partján előnyomuló német 16. páncéloshadosztály között. "

34 Két nap múlva a német páncélosok már elérték Nyikolajev keleti szegélyét, másnap pedig a 2. gépkocsizó dandár is megközelítette a várost. A szovjet 9. hadsereg egységei heves ellenállással és sorozatos ellenlökésekkel igyekeztek megakadályozni a bekerítést. Augusztus 14-én a lovasdandár is ütközetbe lépett, majd másnap az Ingül keleti partján akadályozta meg a szovjet erők partváltását kelet felé. Az 1. lovasdandár és az 1. gépkocsizó dandár egylépcsős harcrendben támadott, mozgékonyságukat jelentősen befolyásolta az üzemanyaghiány. Augusztus 15-én a 4. huszárezred 4. százada derített fel a déli irányban a nyikolajevi vasútvonal mentén, hogy felvegye a kapcsolatot az ott harcoló 79. német gyalogezreddel, egyúttal megállapítsa, hogy vannak-e ezen gyalogezred oldalában és hátában orosz erők. A század előnyomulása Grejgovóig bénító ellenséges tűzVonat: személy- vagy anyagszállításra, oszlopokba foglalt fogatolt, vagy géperőhajtású szállítóeszközök, a hozzátartozó személyzettel. A magyar hadseregben századszintig lemenőleg minden alakulat hadrendjében megtalálhatók voltak ezen csapatrészek. Ütközet-, eleség- málhavonat részekből állt össze. Az ütközetvonat a harchoz és közvetlen utána szükséges anyagokat szállította, a lőszert és a mozgókonyhát, az eleségvonat a naponta elhasznált élelmet pótolta, a málhavonat pedig az a rész, melyre csak a menetcél elérése után van szükség, melyet néhány napig nélkülözni is lehet (tiszti poggyász, ruházati és egészségügyi tartalék, irodafelszerelés stb.). Berger Károly: A vezetés kézikönyve Bp. 1930. I. rész 278. HL. VKF. I. a. oszt. számnélküli iratok. Napi helyzetjelentések: 1941. aug. 3. Uo. 1941. aug. 1. Tóth Sándor: i.m. 322. 19