Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)
zsef 7 vezérőrnagy a Dél-Hadseregcsoporthoz beosztott magyar összekötő tiszt 1. számú helyzetjelentése, melyben többek között ezeket olvashatjuk: „...Az így bekerített kötelékek is azonban igen szívósan és makacsul harcolnak és nem adják meg magukat... Különösen váratlan az orosz csapatok rendkívüli szívóssága mind a támadásban, mind a védelemben, veszteségekkel látszólag nem törődnek. Fogoly aránylag kevés van, mert az oroszok végsőkig karcolnak. Jellemzésükre szolgáljon, hogy még üzemképtelenné vált harckocsikat is védenek..." 1941. július 9-ével jelentős változások történtek a magyar csapatok alárendeltségének és kitűzött feladatainak tekintetében. A gyorshadtest, Miklós Béla vezérőrnagy parancsnoksága alatt közvetlenül a Heeresgruppe Süd parancsnoksága alá lépett és korlátlan alkalmazásra a német hadvezetőségnek engedték át. A Kárpátcsoport parancsnoksága pedig mint területi- és katonai közigazgatási parancsnokság az országhatár és a gyorshadtest hátsó körzeteinek határa között működik a megszállt területen. Alárendeltségében maradt az 1. hegyi- és a 8. határ vadász-dandár, melyeknek feladatul szabták a szétszóródott kisebb szovjet egységek megsemmisítését és a közbiztonság helyreállítását. 19 A gyorshadtest további működésének feladatait, konkrét alkamazásának részleteit július 15-én döntötték el. A néhány napos pihenőre egyébként is nagy szükség volt, hiszen az újonnan jött pótlásokat is be kellett várni. A német Dél-Hadseregcsoport kedvezően alakuló bekerítő hadműveleteihez továbbra is szükségesek voltak a szárnybiztosító és felderítő csapatok. A német erők ugyanis július közepére majdnem mindenütt elérték az 1939-es határt, a híres Sztálin-vonalat, a beton és páncélos erődökből álló védelmi rendszert, melynek hézagait ügyesen telepített tábori erődítések, lövészárkok, géppuska- és aknavetőfészkek zárták el, s e régi, részben már leszerelt erődrendszeren sikerült az ellenség ellenállását megtörni. A támadt réseken át Kleist tábornok 1. páncéloscsoportja Zsitomiron át Kijev felé tört előre. Ugyanakkor a Dnyesztertől délre álló 11. német és 3. illetve 4. román hadsereg támadása is megindult az említett folyó felé. így alakult ki a Dél-Hadseregcsoport azon szándéka, majd további működésének célkitűzése, hogy a Dnyepertől nyugatra minél nagyobb orosz erőket kell egymástól elvágni, bekeríteni és megsemmisíteni. Ennek megfelelően az 1. páncéloscsoport feladata volt Kijev felé és attól délre előretörni, a szintén átkaroló hadmozdulatokat végrehajtó német és román erőknek pedig a Dnyeszteren átkelve Gajszin, Umany, Pervomajszk térségéig kellett előretörniük, hogy itt, a Bug folyón túl felvegyék a kapcsolatot a páncélos erőkkel és a zsák száját bezárják. Ugyanakkor a 17. és a 6. német hadseregnek arcból kellett támadnia, hogy minél nagyobb orosz erőket kössön le. E nagyarányú hadművelet eredménye a Vinnyica körüli, több hadseregre becsült szovjet Délnyugati Front erőinek bekerítése lett volna. 20 Ezen terv megvalóNémeth József (Dunaföldvár, 1888. nov. 28. - Csobánka, 1964. szept. 6.) vezérőrnagy, 1942. okt. l-jétől altábornagy. 1939. okt. l-jétől az 1. hegyidandár parancsnoka. 1940. dec. 1. és 1941. jún. között törzstiszti tanfolyamon vett részt, majd a keleti fronton a Heeresgruppe Süd törzsében összekötő tiszt. 1942-ben az I. hadtest parancsnoka. 1943. nov. l-jétől 1944. áprilisig gyalogsági felügyelő. HL. VKF. I. a. oszt. számnélküli iratok. Napi helyzetjelentések: 1941. júl.3. 19 Uo. 1941. júl. 6. és 9. HL. Tanulmányok és visszaemlékezések gyűjtője. 3059. Nagy Miklós: 1941. évi oroszországi hadjáratok 4-5. 15
