Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

A gyorshadtest parancsnoka Miklós Béla

7 vezérőrnagy, az 1. gépkocsizó dandáré vitéz Major Jenó

s vezérőrnagy, a 2. gépkocsizó dandáré pedig vitéz Vörös János

9 vezérőrnagy. A két gépkocsizó dandár teljesen azonos szervezésű hadrendi alakulatokkal vonult ki: l-l felderítő zászlóalj (1 lövész század, 1 kis harckocsi század 3,5 tonnás Ansaldo harckocsikkal, 1 könnyű harckocsi század 8 tonnás Toldi harckocsikkal és 1 felderítő páncélgépkocsi század), 3-3 gépkocsizó lövész zászlóalj (3-3 lövész századdal, l-l nehézfegyver (géppuskás) századdal, árkász-, távbeszélő-, aknavető-, és páncéltörő ágyús szakaszokkal), 2-2 kerékpáros zászlóalj, l-l 10,5 cmes gépvontatású könnyű tarackos tüzérosztály, l-l 40 mm-es légvédelmi gépágyús üteg, utászszázad, híradószázad és teljesen motorizált ellátó alakulatok. A gyorshadtest harmadik mozgósított alakulatának az 1. lovasdandárnak a parancsnoksága Nyíregyházán volt, parancsnoka pedig vitéz Vattay Antal vezérőrnagy, kinek életútjáról részletesebben is szólni kell. Vattay (1930-ig Vetter) Antal 1891. augusztus 13-án született Sopronban. Katonai pályára adták szülei, s a híres bécsújhelyi katonai akadémián fejezte be tanulmányait s itt is avatták hadnaggyá 1912. augusztus 18-án. Tiszti pályafutását a nyíregyházi császári és királyi 14. huszárezrednél kezdte, s a későbbiek során is sok ezer szállal kötődött ehhez a városhoz, a nyíregyházi huszárokhoz, kikről mindig meleg szavakkal emlékezett meg. Kisebb megszakításokkal a 14-es huszárokkal harcolta végig az első világháborút, ott volt a kárpáti téli csatában, a gorlicei áttörésnél, Volhíniában, majd 1918-ban már mint az 5. század parancsnoka vett részt a piavei harcokban, ahol egy támadás során olasz hadifogságba került. 1920-tól előbb a miskolci VII. körletparancsnokságon, majd a Honvédelmi Minisztérium elnöki c. osztályán teljesít szolgálatot. 1922 és 1928 között a kormányzó szárnysegédje. 1928ban végezte el a vezérkari törzstiszti vizsgát, s még ebben az évben a miskolci 7. vegyesdandár anyagi vezérkari tisztje őrnagyi rangban. 1932 és 1935 között ismét a Honvédelmi Minisztériumban szolgál, majd 1935-től a lovassági felügyelő vezérkari főnöke. 1937-ben a szegedi 5. vegyesdandár, majd az átszervezés után az V. Miklós Béla vitéz, lófő dálnoki(Budapest, 1890. júl. 11. - Budapest, 1948. nov. 21.) vezérezredes, vitézzé avatva 1929-ben, titkos tanácsos 1944. aug. 3-ától. Katonai szolgálatát a 10. honvéd huszárezredben kezdte 1910-ben. Az I. világháború után a Honvédelmi Minisztériumban és az I. vegyesdandár-parancsnokságon szolgált. 1929-től a Katonai Iroda főnökhelyettese, 1933 és 1936 között katonai attasé Berlinben. 1936 és 1940 között különböző parancsnoki beosztásokban, majd 1940-1942 között a gyorshadtest parancsnoka. 1942. okt. 15-étől a Katonai Iroda főnöke és egyidejűleg főhadsegéd. 1944. aug. l-jétől a Kárpátokban harcoló 1. magyar hadsereg parancsnoka, is innen 1944. október 16-án átmegy az oroszokhoz. Részt vett a moszkvai Magyar Bizottság munkájában, itthon a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke, majd országgyűlési képviselő. Major (Mayer) Jenő vitéz (Baksa, 1891. aug. 6. - Blaibach, 1972. jan. 13.) tábornok, 1943. febr. l-jétől altábornagy, 1944. nov. l-jétől vezérezredes. 1940. márc. l-jétől-1941. nov. 1-jéig az 1. gépkocszió dandár parancsnoka, majd egy évig a gyalogsági kiképző tábor parancsnoka. 1942. okt. 1. - 1944. okt. 16. között az 1. páncélos hadtest megbízott, majd kinevezett parancsnoka. 1944. okt. 16-ika után a 2. hadsereg parancsnoka majd a honvédség németoszági főfelügyelője. Vörös János vitéz(Csabrendek, 1891. márc. 25. — Balatonfüred, 1968. júl. 23.) vezérezredes. 1941. máj. l-jétől vezérőrnagy, és a 2. gépkocsizó dandár parancsnoka. 1942-ben hadműveleti csoportfőnök a Honvéd Vezérkar Főnökségén, majd Honvédelmi Minisztériumban anyagi csoportfőnök. 1943-tól altábornagy, a székesfehérvári II. hadtest parancsnoka. 1944. ápr. 19-étől okt. 16-áig a Honvéd Vezérkar Főnöke. 11