Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

középen lévő 40-45 cm mély aknába. Innen 30 cm-es főcsatornán jut egy betonmedencébe, ahol egy kiemelhető vasbödön van (ezt el lehet távolítani), a szennyvíz pedig a túlfolyón keresztül nyelőkútba folyik és a homokos talajban elvész. A csatorna kiemelhető vaslemezekkel fedett, így könnyen tisztítható. A lemosáshoz rendszeresítenek egy 1500 literes tartályt, mely a vízvezetékből kapja a vizet. (Ekkor a városban még nincs vízvezeték és csatornahálózat, a hitközség a város terveit vette figyelembe.)

1 Hiánypótlásra visszaadták a kérvényt, majd ennek megtörténte után április 16-án szemlét tartottak. Az épület ellen nem emeltek kifogást, ám a megállapítás szerint a vérrel kevert víz veszélyes és ezt kezelni kell. Tonna-rendszer alkalmazását javasolták, vagyis a vér és a szennyvíz egy 3-4 hektoliteres tartályba folyjon, melyet tufával behintenek és mésszel is fertőtlenítenek. Nyáron naponta, télen hetente háromszor kiürítik a városon kívül kijelölt helyen. A tartály már eleve kézikocsin helyezkedne el. Felkérték a hitközséget, hogy ha megfelelő számukra, akkor így nyújtsák be a tervet és a kérvényt. A szomszédok tiltakoztak és a metszőhely városon kívülre telepítését követelték. Május 22-én a hitközség elfogadta a javaslatot és még kiegészítette azzal, hogy naponta kétszer felmossák a padlót és nem maradnak ott a hulladékok. Rámutattak, hogy a szomszédok kifogása nem megalapozott, hiszen az orvos is ott lakik a közelben és ő sem emelt kifogást. Június 3-án a tanács engedélyezte a Holló utcai metszőhely felszámolását és a Síp utcai felépítését. Június 10-én viszont a hitközség fellebbezett, mert nézetük szerint felesleges, hogy a felmosóvíz a vérrel egy helyre kerüljön, mert az vérrel csak csekély mértékben szennyezett. (A metszőhely padlójára csak véletlenül kerülhetett vér, hiszen az a nyelőktúba folyt.) Július 2-án elfogadták a szomszédok fellebbezését és a vármegyéhez küldték döntésre. Július 27-én a rendőrkapitány az állatorvossal készített jelentést az ügyről. Rögzítették, hogy a talajszennyezés, a búz és a piszok keletkezésének elkerülése céljából csak a tonna-rendszer a megengedhető úgy, hogy a mosadékvíz is a tartályba ömöljön. A Kótaji utcában működő metszőhelyre hivatkoztak, ahol már szinte elviselhetetlen a kör*) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 05196/1918. i. sz. 2

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 08110/1918. i. sz., 11504/1918. i.sz. 3

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 16265/1918. i. sz. 4

) Lásd 3. jegyzet! 5

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 18197/1918. i. sz. 6

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. az. 01365/1918. i.sz, 95