Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
Lajos 2 hitközségi jegyző benyújtotta a kérvényt. Sürgős tárgyalást kértek a Városi Tanácstól, ugyanis a metszőhelyet 1905. január 1-én már használni akarták. December 13-án szemlét tartottak a város képviselői és a következő feltételeket szabták: az épületnek tűzbiztos burkolatúnak kell lennie, téglafalazatú emésztőt kell építeni, melybe csatorna vezet — ne a földön folyjon a vér —, állandóan tisztítani és fertőtleníteni szükséges a vágóhidat. A szemle alapján 1904. december 13-án kiadta a tanács a véghatározatot, mely csak néhány új előírást tartalmazott, mégpedig a következőket: a tervrajzokat az építkezés kezdete előtt be kell mutatni, az építőmestert be kell jelenteni, az építkezési szabályrendelet előírásait be kell tartani, használatbavételi engedélyt kell kérniük, a rendőrkapitánynak pedig előírták az állandó ellenőrzés kötelezettségét. December 21-én benyújtották a tervet, mely szerint téglaalapú épületet kívánnak emelni tégla kéménnyel és cserépfedéssel. December 22-én a szomszédok fellebbezést nyújtottak be. Véleményük szerint az építkezés engedélyezése sérti a szomszédok és a közegészségügy érdekeit. Piszok és szemét keletkezik, a hulladékok mérgező bomlástermékeket termelnek. A tisztántartást nem lehet állandóan ellenőrizni. Télen még elviselhető a környék, ám nyáron melegágya a betegségnek és az „egészségtelen levegő termelésének". Jogtalan és teljesíthetetlen a kérés, ugyanis—ha a szigorú közegészségügyi előírások egy portörlő kirázását sem engedélyezik— hogyan lenne engedélyezhető a metszőhely felépítése. December 27-én a tanács helyt adott a fellebbezésnek és leállította az építkezést. A másodfokú hatóság —a vármegye— viszont 1905. január 23-án engedélyezte, mivel a tűzrendészeti, közegészségügyi és közbiztonsági követelményeknek megfelelt az építkezés. A szomszédok a döntés ellen, jogorvoslatért a belügyminiszterhez fordultak. Korábbi panaszukhoz a következő kiegészítéseket tették: sűrűn lakott a körQ nyék, elértéktelenednek a közelben lévő házak és telkek. A vármegye Jósa András főorvos szakértői véleményét is csatolta az ügyirathoz. Megállapította, hogy a metszőhely építése engedélyezhető, ha a közegészségügy megóvható. A napi 150-200 vágással keletkező 8 kg 3 )Lásd 1. jegyzet! 4 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 18793/1904. i. sz. 5 ) Lásd 4. jegyzet! ) Lásd 4. jegyzet! 7 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 1187/1905. i. sz. 8 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 83957/1905. i. sz. 93
