Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

lyek létesítésekor a műszaki leírásban rögzítettek egyfajta megoldást, a hatóság pedig az építési engedélyben meghatározta a vér kezelésének módját. Nem minden esetben volt egyetértés a két fél között. A város vezetése igyekezett teljesíteni a hitközség kérését (a kért engedélyt mindig megadták), de tekintettel volt a metszőhelyek környezetében lakók ellenállására is, és ezért elhúzódott az engedélyezési eljárás. A szomszédok és a közegészségügy megóvása érdekében többféle elképzelést dolgoztak ki. Ezeket a különféle javaslatokat az engedélyezési eljárás okmányaiból megismerhetjük. A megoldást a vízellátás és a csatornázás jelentette volna, készültek erre tervek is, de a szűkös pénzügyi lehetőségek nem tették lehetővé megvalósításukat. Megoldást jelentett volna egy központi rituális vágóhíd építése is, így a város központjában lévő metszőhelyek kitelepítése. Ennek terveit a későbbiekben láthatjuk, de ez anyagi okokból nem valósult meg. A lakosság metszőhelyek elleni tiltakozása nem váltott ki antiszemita megnyilvánulásokat. Az ortodox hitközség metszőhelyének átépítése 1925. decmber 22-én a vármegyei főorvos megvizsgálta a metszőhelyet és a következőket állapította meg: a metszőhely kezdetleges, piszkos, egészségre ártalmas, a legcsekélyebb kívánalmaknak sem felel meg. Azt javasolta, hogy a hitközség építsen újat oly módon, hogy már a következő év tavaszán készen legyen és használni lehessen. 1926. január 18-án a városi mérnök is megvizsgálta az épületet, jelentést készített róla, melyben az állt, hogy az átalakítás és felújítás nem elegendő, többe kerülne, mint egy újnak a felépítése. Ezért felhívta a hitközséget egy új metszőhely terveinek elkészítésére és benyújtására, és az építési engedély megkérésére. A két szakértői véleményt alapul véve, a Városi Tanács 1926. március 17-én a baromfivágóhíd megszüntetését határozta el, mert rozoga, elavult és már nem lehet helyreállítani. Az új vágóhíd terveinek és az építési engedély beterjesztésének a kötelezettségét írta elő 30 napon belül, különben a működést azonnali hatállyal megtiltja. ) Ebben az időszakban egy antiszemita cikk jelent meg, Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő (ÉME) zsidóellenes parlamenti beszédének közlése. Nyírvidék, 1922. augusztus 5. 1. p. 5

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1922. a. sz. 36267/1925. i.sz. 6

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1922. a. sz. 01734/1926. i. sz. 7

) Lásd 5. jegyzet! 90