Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

ték az építkezést. Az épületet 1907 januárjában fejezték be és a szemle után március 27-én engedélyezték a használatát. Méretei: 21,7 m x 9,46 m. Hat éves használat után 1913-ban megtiltotta működését a Városi Tanács. A helyszínen végett vizsgálat megállapította, hogy a köztisztasági követelményeknek nem felel meg a fürdő. A beton kádak elavultak, piszkosak, „kritikán aluli"-ak, még az előző meszelés nyomai is láthatóak rajtuk. Előírták a kádak lecsiszolását, átfestését. Nagyobb gondot okozott és veszélyesebb volt a mennyezet állapota. Azon túl, hogy penészes volt, még meg is hajlott — beszakadással fenyegetett. A fenyőgerendák elkorhadtak. A mennyezet lebontását írták elő és vasgerendák alkalmazását tégla, vagy vasbeton fedéssel. Abban az esetben engedélyezték a mikve használatát, ha a kádakat kitisztították és a mennyezetet aláállványozták. Ezek elvégzésére 60 napot írtak elő. A hitközség a munkálatok kezdetét május 1-jére kérte módosítani, a húsvéti ünnepek miatt, melyek április 29-én értek véget. Ezt meg is kapták, és május helyett júniusban nyújtották be a mennyezet átalakításának terveit — statikai számításait, Raab Dezső készítette ezeket. Vasbeton mennyezetet tervezett. A terveket július 15-én fogadták el és az építési engedélyt kiadták. Ezen túlmenően a hitközség kazánt is beépített a melegvíz és a fűtés szolgáltatása érdekében. A kazán és a hozzátartozó kémény terveit augusztus 28-án nyújtották be. Az engedélyt megkapták és szeptember 29-én már használatbavételi engedélyt kaptak. Ma már nincs meg az épület. 5

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 132/1905. a. sz. 11404/1905. i.sz. 6

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 132/1905. a. sz. 2137/1905. i. sz. 7

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 40/1913. a. sz. 5328/1913. i. sz., 06690/1913. i.sz., 07759/1913. i. sz., 12552/1913. i. sz., 13244/1913. i.sz., 17577/1913. i.sz., 19624/1913. i.sz. 87