Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

mély Tutkovics Ferenc építőmester (Nyíregyháza, Bujtos u. 24.) lett, ám hamarosan átadta a munkát Menczy Henrik építőmesternek, mert Németországba utazott tanulmányútra. Az építkezésen Balczár István, Soltész János és Tóth Pál mesterek is dolgoztak, a vakolást Huray Dániel végezte el két év múlva. (Pisszer 1929. 91. p.) 1924. szeptember 18-án Rosenwasser Adolf már azt jelentette, hogy a templom belső munkája teljesen kész, a közelgő ünnepre való tekintettel imádkozásra kért engedélyt. A műszaki tanácsos 1924. szeptember 27-én — ideiglenes jelleggel — javasolta az engedély megadását az ünnepek idejére. A templom avatására a zsidó újév előestéjén került sor. Az avatóbeszédben megemlékeztek az építkezés nehézségeiről és 27 28 arról, hogy a szükséges pénzt a hitközség szefárd és askenáz tagjai teremtették elő. A zsinagóga 1932-ben lett teljesen készen, akkorra végezték el a belső munkálatokat. {Harsányi 1974. 82. p.) A szertartásokat azonban már 1924-től folyamatosan ott tartották, használták templomukat. Az épület külső méretei: 24,60 m x 31,22 m, a zsinagógai tér 22,0 x 19,35 m. A főbejárat az udvar felől közelíthető meg (ma már ezt nem használják), belépve az előtérbe jutunk, melynek állapota eléggé leromlott. Valaha ott volt a kézmosó (kijór), az alamizsnagyűjtő szekrény (mattan beszéter). Innen nyílik a kamra (geniza — elrejtés), ahová a megsérült felszerelési tárgyakat, iratokat, imakönyveket, tóratekercseket helyezték el, mielőtt a temetőben eltemették. A zsinagógai térbe lépve megpillanthatjuk az emelvényt (bima, almemor), ahol a Tórát olvassák fel, mely középen található (lévén ortodox templom), szemben pedig a keleti fal (mizrah), közepén az oszlopokkal keretezett frigyszekrényt, ahol a Tórát őrzik. A frigyszekrényt a zsinagógai tértől függöny (parohet) választja el. A tórafülkétől jobbra az előimádkozó állvány (oméd) áll. A frigyszekrény előtt a mennyezetről az Örökmécses (nér támid) függ alá. A 24

) Lásd 12. jegyzet 25

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 26/1923. a. sz. 26813/1924. i. sz. Az ünnepeket lásd: „A status quo hitközség zsinagógája" cimü fejezetnél, 9. jegyzet 26

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 27337/1924. i. sz. ) Szefárd: Az ősi életformához szívósan ragaszkodó spanyol, és spanyol eredetű, olasz és dél-francia zsidók neve. (Újvári 1929. 63. p.) ) Askenáz: Eredetileg a német zsidókat jelölte, később kibővült és a zsidóság legnagyobb részének a megjelölésére szolgál. Az életforma választja el egymástól a szefárd és askenáz zsidókat. A zsidóság középkori vándorlásában, a nem német zsidók is német zsidók kultúrhatása alá kerültek. így Dél-Európa kivételével az európai zsidóság ehhez az életformához és kultúrkörhöz tartozik.'(Újvári 1929. 62-63. p.) 29

) Egyenlőség, 1924. október 11. 15. p. 82