Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

szertartást tartottak a zsinagógában 1889. február 6-án. Július 7-én Kállay András főispán beiktatását ünnepelték és azt írták, hogy kinevezésével megnyílt a sorompó „minden tisztességes elem előtt, rang-, vallás- és vagyoni különbség nélkül". Kállay András jó kapcsolatot tartott a zsidókkal, ezért örültek kinevezésének. Heumann Ignác is képviselte ügyeit, Eötvös, Kállay Andrást is beleértette Heumann Ignác ismeretségi körébe, amikor azt irta „A vármegye előkelői közt hatalmas barátai akadtak." (Eötvös 1908. III. köt. 193. p.) 1892 júniusában Ferenc József megkoronázásának 25-ik évfordulóján a zsinagógát kivilágították, díszkaput készítettek, kitűzték a zászlót és az istentisztelet után a Szózatot énekelték. 1894 szeptemberében pedig a Nyíregyházán tartózkodó Kossuth Ferenc meglátogatta Friedmann rabbit, aki Kossuth Lajos személyes ismerőse volt még Pozsonyból. 1898. március 15-én hálaadó istentiszteletet tartottak a zsinagógában délelőtt 10 órakor, este pedig kivilágították a templomot. 32

) Egyenlőség 1889. február 10. 4. p., július 7. 12. p. 33

) Egyenlőség 1892. június 17. 4. p. 34

) Egyenlőség 1894. november 23. 12. p. 35

) Nyírvidék 1898. március 13. 3. p. 44