Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

vatív volt, de status quo alapon állt. Ugyanakkor a tagság egy része személyes szükségleteiben modern felfogást képviselt, például érckoporsó bevezetése a temetésnél, koszorúk és virágok elhelyezése a sírokon. A túlburjánzások ellen küzdeni kell, ehhez megfelelő vallási vezető szükséges. (Bernstein 1947. 58. p.) Bernstein Béla Várpalotán született 1868. január 7-én. A budapesti Rabbiképzö hallgatója volt, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett Lipcsében. 1892-ben Szombathelyen lett rabbi, innen jött Nyíregyházára. Megírta a magyar zsidók szabadságharcbeli történetét, több tankönyvnek is szerzője. 1944—ben deportálták és nem tért vissza többé. Nyíregyházára érkezését nagy várakozás előzte meg és úgy értékelték, hogy jöttével megszűnt a hitközségben a pártoskodás és a viszály. Rakamazon Führer Mihály, a hitközség alelnöke fogadta, Nyíregyházán pedig dr. Rosenberg Emil elnök és Májerszky Béla polgármester is üdvözölte. Kocsin ment a templom felé, ahol Burger Mór előljárósági tag átadta a kulcsokat. A beiktatási szertartáson Adler Illés (Budapest, Rumbach utcai zsinagóga főrabbija) majd Bernstein Béla beszélt és elhangzott a Himnusz. A Korona étteremben este 8-kor fogadás volt, ahol a polgármester és az alispán is megjelent. Az ortodox hitközséget Fried Salamon és Schwartz Ede képviselte — késő éjjel oszlott szét a társaság. Az 1882-es alapszabály megszületése után sok változás következett be a hitközség életében, ami megkövetelte az alapszabály megújítását. Lezajlott az eszlári per és folyt a nyelvharc is. 1893-ban hozzáláttak az új alapszabály kidolgozásához. A beterjesztett, módosított tervezetet a belügyminiszter először formai hibák miatt küldte vissza november 6-án. 1894. február 14-én viszont elfogadta, mindössze az anyakönyvvezetésre vonatkozó részt kérte módosítani, mert Nyíregyháza 1885-ben izraelita 27 anyakönyvi kerületi központ lett, és ezt figyelembe kellett venni. Az új alapszabály is ellentétek forrása lett, ugyanis jóváhagyását a hitközség vezetése nem közölte a hitközség tagjaival. Mindezt azzal magyarázták, hogy késett a „kinyomtatás" és ezért nem osztották ki. A valódi okot Vindt Mór és 46 társa beadványa világította meg. Az alispánhoz írt panaszlevelükben leírták, hogy az új alapszabály elfogadását követő 23 napon belül a legtöbb adót fizető 16 képviseleti tagot újra kellett volna választani. A hitközség képviselete — féltve pozícióját— ezt nem tette meg. Arra kérték az alispánt, hogy intse a törvényesség betartására a hitközség elnökét. Az ügy november 9-én lezárult. Az ezt követő alapszabály már Bernstein Béla rabbivá választása után készült el. Kidolgozása 1909 januárjában kezdődött és a Vármegyei Közigazgatá26

) Nyírvidék 1909. április 25. 5. p. 27

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 59/1893. a sz. 7140/1893. i. sz., 7897/1893. i. sz., 8286/1893. i. sz., 10308/1893. i. sz., 11297/1893. i. sz., 3106/1894. i. sz.; Nyírvidék 1885. július 19. 29. sz. melléklet. 28

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 59/1893. a. sz. 5146/1894. i. sz., 5936/1894. i. sz., 5633/1894. i. sz., 7204/1894. i. sz., 8225/1894. i. sz., 8870/1894. i. sz., 9776/1894. i. sz., 10318/1894. i. sz. 42