Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

bálytól és ezért nem felel meg. 22 Végül a hitközség képviseleti gyűlése tisztázta az ügyet. Elhatározták, hogy egy éven belül magyar hitszónokot választanak, addig Kelemen Adolf tartja a magyar szónoklatot. Utasították a rabbit az izgatás elhagyására (az őt védelmező levél az ő sugallatára született) és arra, hogy alkalmazkodjon a közösséghez, miután annak alárendeltje. Kelemen Adolfot az ellene emelt vádakban vétlennek találták és megengedték neki a magyar szónoklatot a templomban is. A rabbi és az őt védelmükbe vevők felé rosszallásukat fejezték ki. 23 Ennek ellenére még 1900 májusában és júniusában is kellett ezzel foglalkozni és azt állapították meg június 17-én, hogy a magyar nyelv bevezetésének csak a rabbi áll ellen. Kelemen Adolfot Fogaras rabbijává választották 1904-ben. Dr. Hartstein Sándor ügyvéd véleménye szerint kiüldözték. 25 Helyére dr. Silberfeld Jakab érkezett, 1905 januárjában foglalta el helyét, ő két évig volt rabbi Nyíregyházán, majd Aranyosmarótra került. Friedmann rabbi pedig már 1905. december 28-án meghalt. Hosszadalmas küzdelem alakult ki a hitközség modern és konzervatív irányzata között, míg végül dr. Bernstein Bélát választották főrabbivá 1909-ben. Nézete szerint a hitközség intézményeiben szigorúan konzer1. kép Bernstein Béla főrabbi (Háger 1929. II. tábla) 22

) Nyírvidék 1899. szeptember 3. 1. p. 23

) Nyírvidék 1899. szeptember 10. 2. p. 24 25 ) Nyírvidék 1900. május 13. 1-2. p., május 27. 4. p., június 17. 2. p. ) Nyírvidék 1904. augusztus 28. 5. p. 41