Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

zség tagjait. A bejáratokat közösen használták, a tüzelő tárolásáról megegyezés született. 1950. március 28-án az l-es épület egész földszintjét államosították, az emelet a hitközségé maradt. Államosították a WC-t (2-es épület), a hitközség székházát is (4-es épület), valamint a 7-es épületet (ez lakás volt) a később létesítendő gyógypedagógiai iskola számára. Az emlékmű sértetlen maradt. Ugyanakkor a telek felét is állami tulajdonba vették. 1952. decemberében a hitközség levelet kapott, melyben közölték, hogy az utcai oldalon gyóygpedagógiai iskolát létesítenek, ezért kérik, hogy a hitközség mondjon le a még tulajdonában lévő telekről. Az emlékmű sértetlen marad, de látni csak a Kürt utca felől lehet (mert a két iskolát összekötik egy új épülettel és ez lezárja a nagy teret). Pontosan az ellenkező oldalról lehet majd megközelíteni. „Bízom abban, hogy az Izraelita Hitközség a szocializmus építésének ezt a formáját is elősegíti a fennt nevezett telek átengedésével." — írta az illetékes ügyintézö

4 December 22-én a hitközség képviselői annyit kértek, az építkezés úgy valósuljon meg, hogy az emlékmű látható legyen az utca felől is (olyan boltozat épüljön a két iskola között, hogy ezt lehetővé tegye). Az épületben lévő imaház megszüntetését azon az alapon kérte a hatóság, hogy a két hitközség egyesült, „200 főn felüli a tagsága" (1941-ben 4993-an voltak)

5 és ezért elég egy templom (a Síp utcán lévő ortodox zsinagóga). A hitközség képviselete az építkezésbe beleegyezett, de a telekről nem mondott le, esetleg eladták volna. Erre a hatóság a telek kisajátítását kérte a minisztériumtól és azt is közölték, hogy az emlékmű nem műemlék, ezért nem élvezi az azoknak kijáró védettséget. A minisztériumhoz 1953. január 16-án írt kérvényében a következő okok alapján kérték a kisajátítást: 1. a hitközség tagjai zavarják a munkát. 2. Budapestről kitelepített osztályidegenek látogatják a hitközség intézményeit és a délelőtti szertartáson felhangzó éneklés zavaró. 3. az épületet nem lehet bezárni a hitközség összejövetelei miatt. 4. A gyerekek nem labdázhatnak, mozoghatnak az udvaron, mert ott van az emlékmű és az ott lévő virágok ) Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon Irattára, Nyíregyháza, Szarvas utca 12-14. sz. (a továbbiakban: BGÁIDI). Jegyzőkönyv (a továbbiakban jkv.) 1/1950. 2

) BGÁIDI. jkv. 11/1950. 3

) Lásd 2. jegyzet! 4

) Lásd 2. jegyzet! ) Az 1941. Évi Népszámlálás. (Kézirat gyanánt) Demográfiai Adatok községek szerint. Szerkeszti és kiadja A Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1947. 606. p. 6

) BGÁIDI. jkv. III/1952. 7

) BGÁIDI. jkv. 1/1953. 116