Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

A tanács június 6-án adta ki az építkezésre az engedélyt, a következő előírásokkal bővítve: az építőanyagok a közterületből egy 10 m hosszú és 4 m széles sávot foglalhatnak el, az építési engedély díja 485,44 korona, mivel a pince alapterülete 162,47 négyzetméter, a földszinté pedig 161,16 négyzetméter, és az egy négyzetméterre eső engedélyezési díj 1,5 korona. A közterület használatáért 16 koronát kell fizetniük. Az engedély egy évig volt érvényes. Az előírt összeget befizették és kezdődhetett az építkezés. 1923. január 10-én Németi Sándor hitközségi elnökként — időközben megválasztották — már használatbavételi engedélyt kért, mellékelte a 40 korona használatbavételi díj befizetését igazoló nyugtát. A Városi Tanács rendkívül szigorúan vette a pénzügyi előírások teljesítését — amíg az ügyfél nem teljesítette fizetési kötelezettségeit, addig nem folytatta le az eljárást és nem adott ki semmilyen ügyiratot. Február 12-én megkapták az engedélyt. Március 2-án a rendőrkapitány, a tűzoltóparancsnok, a városi főmérnök és a tisztiorvos szemlét tartott. Megállapították, hogy az épület a terveknek megfelelően készült el, eleget tesz a közegészségügyi, a közbiztonsági és a tűzbiztonsági előírásoknak, ám ragaszkodtak egy gerenda eltávolításához, mely — véleményük szerint — tüzet okozhat. A Városi Tanács a szemlejelentését, véleményezését jóváhagyólag tudomásul vette. A kérdéses gerenda igen hosszadalmas vitához vezetett a hitközség és a tanács között. A műszaki tanácsos október 27-én azt jelentette, hogy a gerenda még mindig ott van (ti. a kéményben); a Városi Tanács november 28-án, 1924. július 7-én és 17-én is foglalkozott az üggyel. Végül Rosenwasser Adolf írt egy felterjesztést, amelyben leírta, hogy a kérdéses gerenda nem érinti a kémény „belvilágát*, a szellőzőbe vezet és így nem tűzveszélyes. Szeptember 23-án a műszaki tanácsos is ezt állapította meg, így végül a gerenda megmaradhatott a helyén. A Városi Tanács szeptemberi ülésén lezárta az ügyet. Az épület ma is megtalálható, de már nem látja el egykori funkcióját, ma raktárépület. A status quo hitközség húscsarnoka Dr. Fodor Lajos orvos 1928-ban emeletes ház építésére kért engedélyt 3

) Lásd 2. jegyzet! 4

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 013105/1923. i. sz. ) Lásd 4. jegyzet! ) Lásd 4. jegyzet! 7

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1922. a. sz. 34228/1922. i. sz., 37692/1923. i. sz., 18614/1924. i. sz. 1 SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1922. a. sz. 24866/1924. i. sz. }

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1922. a. sz. 27095/1924. i. sz. 102