Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

kell megemlékeznünk: a pápista hatásról. Tiszalök lakossága túlnyomó többségben református.Van ugyan katolikus templom,abban azonban Görbedi soha életében nem járt. A katolikus vallást lenézte,mert babonaságnak tartotta. Ismerte a búcsút. Tudott arról,hogy a katolikus templom egész nap nyitva van. Arról is, hogy nem prédikál a pap, hanem misézik. A misét azonban hókusz-pókusznak tartja, minden alkalommal kifigurázza. Görbedi István az egyik meséjében ezt mondta: "Hallottam a madárnak hírit,a jezsuiták templomába énekel.Nem torn, mijjen vallás lehet a. " - Tehát a katolikus rendek létezéséről semmit sem tud. Viszont tud a remetékről és a szentekró'l! Mint mondja: "Vótak a zerdóbe ojjan öreg papok magányos egyedülbe. " Másutt mondja: TÍ meg átszaladt a víz tetejin, mint a fó'dön. Bizon! Szent fijú vót!"Ez sem egyezik a katolicizmus hivatalos felfogásával. 6. Mesél esi alkalmak A hagyományos mesélési alkalmakról ma már egyáltalán nem beszélhetünk Tiszalökön. Görbedi István gyermekkorában, amint azt az életrajzában említi, még szokásban volt a fonó. A fonó pedig egyenesen termóTielye volt a mesének. Bizonyára Görbedi is itt tanulta a legtöbbet, mert vallomásában az van, hogy édesanyja font, azaz fonóba járt, ahová nyilván elkísérte István fia is. A fonal sodrása különösebb figyelmet nem kíván,így hát nyugodtan lehet mellette mesélni. Só't, kívánja is a mesét ez az alkalom, mert sokan vannak együtt, s a szótlanságban unatkoznának. Görbedi István meg elleste: "Amit hallottam,mindet megtanultam." - mondja magáról. De még azt is hozzátette; "Tizenöt éves koromba mán tudtam mesélni. " Ez a körülmény vi34