Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

akkor azt a Jó Isten bocsássa arra a nemzetre. Mer űgy érdemlik! * * * Akkor az utolsó vacsoránál oszt ettek,a tanítványokkal Jézus is. Nahát oszt, akkor mondta az utolsó vacsoránál, hogy: - Engem közülietek egy el fog árulni. Hát osztán rájöttek, mert azt mondta Jézus, hogy: - Az fog árulni, akivel ezt a falatot eszem. Júdással ette. Ö nem! - aszongya.- ű nem árulja! Meg így, meg ügy! De csak elveszett a többi közzűl, mikor kimentek a Gecsemáné kertbe. A többi tanítványok elaludtak mind, pedig Jézus megmondta : - Vigyázzatok! - Férre ment szegín, oszt úgy imátkozott. - Atyám! Ha csak lehet, mújjík el tííllem a keserű pohár! De ha nem, legyen meg a Te akaratod! Kor fegyvercsörgís hallaccik.Jönnek a pogány zsidók. Júdás vezette űket, oszt megmondta nekik: Al lesz Jézus, akit ű megcsókol. (A harminc ezüst pízír. Adta vdna mán Júdás másnap, mikor nálla vót, de nem vette el senki.) Egy közzűlök, a tanítványok közzűl, nagyot csapott a kardjával, oszt egy filisztejus katonának, aki bántotta Jézust, levágta a fül it! Azt mondta Jézus: - Tedd a hüvelybe a kardodat,mer vírontással nem lehet mennyországba jutni! - Felkapta a fülit, odaragasztotta. . . 183