Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

A keller meg lejött a farul... Az asszony asse tudta mi törtínt! Ű lett a hatalmasabb! 55. A HARANGOZÓ, PAP, MEG A KOVÁCS Eccer az asszonho járt a harangozó, ótám meg ment a pap. Kurva lehetett, essen bele a fene, mer még a kovács is szerette. Elébb a harangozó ment oda, ótám meg a pap. Harmaccorra megy a kovács: - Lelkem! aszongya. - Eresszél be! - Nem lehet - aszongya, - itthon van az uram. - Gyere hát elő, tartsd ki a szádat, had csókoljam meg! Én se leszek itthon hónap. Kitartotta a pap as...

it. - Ejnye lelkem, de dohos a szád! - Sok törtpaszúlyt ettem, jó hagymás vót.nem jól büfög fel. Hanem majd el is felejtem,mikor a pap ment, a harangozót elbűtatta az asszony a ládába. A kovács hazament, meggyútotta a tüzet,megtüzesített egy vasat. Beszólt az asszonynak: - Tartccs még ka szádat! Kitartja a pap as...

it. A kovács húzogatja rajta a tüzesvasat. A pap meg kijabált: - Tűz van! Tűz van! A harangozó meg: - Csak a ládát vigyík ki! - Ű mán aszitte, lángol az az ípűlet teteje! 175