Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

Akkor parancsolt a kutyájjának mingyán a juhász: - Gavallér! Hajcsad a birkákat a zrankába.az akolba! Oszt ment mingyán a huszár utánn a parancsnokságho. Jelenti. Hát oszt a tiszt aszongya: - Megesmérné? - Meg én! - aszongya. Kijállította mind a katonát, sorba. (Lehet, hogy az az egy nem is vót közte.) Megy a juhász: - Nem ev vót! Nem ev vót! Nem ev vót! Nem ev vót! Akkor odaírt ahho, ammék vót: - Ev vót ni! Ev vót! Am meg rárivalkodott, dehát nem dudogóson: -Ni! - aszongya.- A zistenfájját neki! A héten kinn se vótam a kaszárnyábűl, oszt még énrám fogja! - Bocsánatot kérek! - aszongya. - Nem maga vót, mer az ilyen beszédű vót, mint én. Nem lett am meg... 49. A CSACSI LAKODALMA Megyén ott kampóval egy juhász az ütőn.Kézibe a kampó, mer annélkűl nem megy. Kalapjánál a tűzoktallű,mer az szokott lenni a kalapjánál. (Fehír, kérészbe piros csíkok vannak. Olyan is van, hogy a félódala tiszta fehír, a másik részi meg tarka. Szip a. A daru szip, a darutallű!) Na, megy a juhász. Jön ré szemközt két csacsival egy fazikasszekér, fazikat hozott. Köszönnek,mikor odaír a juhász. Kérdi a juhász: 164