Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

30. MEGIN A "MEDVÉRŐL ~ Van még itt a medvéről egy mese. De ott is a róka a vezető, mer a mindig lop. E szegíny ember, nagyon sok gyereke vót mint nekem, sok kényír kell olyan hellyen, hát elindult munkát keresni az a szegínyember, hogy keressik a családjának. Oszt ment másik közsigbe. Ment a falu kertje alatt el, hát ott egy róka, bele van akadva a hurokba. Roppant rimánkodott, hogy: - Ments ki! Ments ki! Meglesz a hála, ha kimentei! Na Jó. Hát osztán,lehúzta a hurkot a nyakárűl. A róka szaladt el, mint a veszett. Az ember utánna kijátott, hogy: - Hát a hála?! Hé? - Két szál fűcfavessző! - azt kijátotta vissza. (A rossz törje ki!) Hát oszt, rettenetes készültek ott egy nagy városba, beírt, fegyverekkel, botokkal, lúhátas ember...Hát kérdi, hogy hát: - Hova mennek ezek ilyen rettenetes felfegyverkezve? - Nem tudod? - aszongya. - Hát a király erdejibe van egy órijás, oszt egy gallyat se lehet tűile elhozni, mindenkit megöl, szíjjelszakít,ha ott íri! - Hát azt akarták megölni. Egy társzekér píz vót annak igírve, aki elejti. Hát, ez az ember is ment a többi utánn. Oszt az erdő szílin csakugyan: levágott két szál fucfavesszöt, az ódalábtíl. (Olyan űjj jövís, kisarjadzik. ) Hát ez jóformán oda se irt, ez az ember, a többijek 137