Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

nak a megmentoj jit! El lett Szűz Marija, a Dávid jánya! Annak született Jézus Krisztus. Ez a vígé ennek. Húnnan tudom én ezt? A jd Isten adta! 28. .' A RÓKA MEG A FARKAS Hát ez olyan mese vót: a rdka ette a halat, a farkas meg odament hozzá, szt kírt tűlle, hogy adjík neki. A ró­ka meg azt mondta, hogy: - Kerííjj be a búzába, oszt szaladj ki az útra, oszt feküdj le! A halasember odaír, oszt feltesz a szekérre, oszt kaparszle magadnak, amennyit akarsz - úgy tett a rd­ka is, - oszt ugorgy le, szedd össze! dá hát oszt akkor, oda is feküdt a farkas. De mikor odaírt a halasember, a vasvillát vette elő,oszt olyat vá­gott rá, hogy csillagot látott. Nem tette fel, mint a ró­kát. 2 visszament megin a rókátúl kérni halat. - Hát mir nem kapartál? - aszongya. (Zír.mer nem ju­tott hozzá.) Hát oszt panaszkodott a rókának,hogy: Nem kérdett az az ember semmit, csak egy retteneteset vágott a fejire. Ű nem kaparhatott. (Nem jutott hozzá.) Hát oszt, csak rettenetes ehetnék vót, egye le a fe­ne! Oszt kírte a rókát, vezesse valami prédára, potyára; lakhassík jól. Hát oszt tudta a rdka, hogy egy kántornak igen szíp kövér bárányja van az udvaron: - Na,eridj be - aszongya, - ott van az istállóba! 0­lyan csapóajtó van, fel lehet tolni, de visszacsapódik. Csak eridj! 134

Next

/
Thumbnails
Contents