Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében

annak jövedelméről készített kimutatás. Használták a fogalmat annak a ténynek a jelölésére is, amikor a földesúr csak jobbágyait, s azok tartozásait rögzítette írásban. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés során minden község úrbéres lakossága, és minden földesúr megkapta a rendezés eredményeként írásban rögzített urbáriumot. 14. Contractus: szerződés. Itt a jobbágyközösség és a földesúr megegyezése alapján írásba rögzített szerződésről lévén szó. 15. A miszlókaik által használt pénznemek közül Nyíregyházán a rhénes vagy rajnai forint (aranypénz) és krajcár (1 rhénes forint = 60 krajcár) volt használatos. A turak apró váltópénz,a török időkből maradt divatban.Az északi részeken használatosabb volt, mint a délebbi vármegyékben. 2 túrák = 3 krajcár. 16. A. pont alatt csatoltatnak, hozzákapcsoltatnak. 17. A feljebb említett és csatolt szerződés. 18. Különös gondviseléssel, kegyelemmel, engedelemmel, könnyítéssel. 19. 1770. január 1-től. 20. Taksát, földbért fizessenek pénzben, természeti és munkajáradék helyett. 21. A helység elöljárói, közülük is a bíró felelős a lakosoktól beszedendő ár

en

da összegének negyedévenkénti megoszlásában az uradalmi pénztárba történő befizetéséért. 22. A földesúr összeiratja saját embereivel a lakosságot, s ezen összeírás alapján állapítják meg a földesúrnak járó összeget. 23. Negyedévenként kiszolgáltassék. 24. Nyíregyháza helységben. 25. Magát elkötelezte. 26. A szükséges kézi munkát és szekerezést (mármint