Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)
Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében
:<at árendálni, az hová néha vonó narhájokat is elhajtják. 2. Az kaszáló rétjeken sarjút nem kaszálhatnak. 3. Noha az Hegyalján közel való és jó eladó piacok vagyon,mindazonáltal abban hátramaradásokat megesmérik, hogy odamenet és visszajövet is,a tokaji hídnál és töltésnél vámot kelletik fizetniek,főképpen árvizes időkben duplán szokták fizetni.Az több eladó helyek pedig öt- vagy hat mérföldre is távol esnek tőilek. 4. Kivévén azt,hogy a földesuraság néha-néha épületre fát ad, egyébként pénzen vesznek magoknak szükséges fákat. Nádjok is, határjókban igen kevés terem. 5. Midőn szárazság vagyon, két-három, sőt négy mérföldnyire is kénytelen ittétnek őrleni menni a vízimalmokba. V. Ezen helységben a telekek minéműsége soha nem lévén meghatározva, az földek sem voltak ahhozképest kiszabva,hanem egy-egy egész gazdának vagyon 30 hold földje, melyekben bevethet 60 pozsonyi mérőt. Ebbtíl az gazda, mennyire tudja és látja szükségét, annyit szokott kaszáló rétnek hagyni. Ezenkivül pedig más rétje nincsen, de ezen sem kaszálhat sarjút soha is. VI. Minthogy a feljebb adnectált contractusok 7 szerint minden haszonvételekért készpénzt fizettek,semmi robotot sem teljesítettek az szabad menetelű személyek. Hanem az méltóságos báró Dessewffy úr résziről az örökös jobbágyok közül - mintegy tizenötig való marhás és marháti an személyek - az midőn az méltóságos uraság kívánja, hol egész erejekkel, hol gyalogszerben úrdoIgáznak. VII. Minthogy az jelentett contractusaiban az kilenced is fel vagyon váltva, semmit sem adtak. Más földesuraság alatt - ezen nemes vármegyében - vagyon-e szokásban a kilenced béli adózás,nem tudják. ÜkCeök)
