Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében

kat. Toborzódtak hát mindenfelől, ahol megszorult a faluhatár, vagy konfliktusba keveredtek földesuraikkal a jobbágyok. Uruk hatalma, haragja és robotoltatása elől szívesen szöktek ide örökös jobbágyok is. Sem a megye tisztviselői, sem Nyíregyháza vezetői, tanácsbeliéi,

s bírái nem szívesen látták a jobbágyaik után kutatódó-kereskedő földesurakat és egyéb háta 1másságok at. Közvetlen adat hiányában nem utasíthatjuk el kategorikusan Márkus Mihály állítását, de az elmondottak miatt fenntartás nélkül el sem fogadhatjuk. Tovább kell hát kutatnunk Nyíregyháza benépesülésének történetét, még akkor is, ha az 1770-es évek elején kivett paraszti vallomások az életfeltételek és szokások tekintetében nem mondanak annyira ellent egymásnak Miszlókán és Nyíregyházán,hogy az életmódváltás nehezítette volna a miszlókiak beilleszkedését Nyíregyházán. További töprengés, továbbgondolás,forráskeresés és biztatás okán, a kutatók segítésére és ösztönzésére közlünk néhány forrást Miszlóka és Nyíregyháza történetének kutatásához. Mindenek előtt a két település úrbérrendezés kori paraszti vallomásait. 12 Miszlókáét magyarul és szlovákul is. (Miszlóka szlovák nyelvű paraszti vallomását Udvari István fordította magyarra.) MISZLÓKA I. Urbáriumunk *3 nincs, és arra sem emlékezünk,hogy lett volna. II. Contractusunk 14 sincs semmilyen, hanem csak régi bevett szokás szerint szolgálunk urainknak. III. A földesúr, szüksége szerint, egyszer fogattal vagy ekével, másszor pedig fejszével vagy kaszával,