Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

A csapatok felvonulását és az összpontosítást a Tiszántúlon július elejére befejezték. A három hadseregparancsnokság is áttelepült a Tiszántúlra. Az 1. hadsereg parancsnokságát Nyíregyházán a Sósótón helyezték el. A város az iskolákat és a szállodákat adta át a nagyszámú katonaságnak, de - ahogy ezt az 1940. évről szóló polgármesteri jelentés is megjegyzi - sok esetben került sor a bevonult legénység személyenkénti elszállásolására is. A felvonulási terveknek megfelelően a 3. hadsereghez tartozó lovasdandár is megkezdte az átcsoportosítást. 1940. július 2-án hajnalban indult el északkelet felé a 4. huszárezred. Baktalórántháza-Vásárosnamény-Beregszászon át Kárpátaljára lovagoltak, s július 6-án Csománfalva-Darva-Uglya térségében táboroztak le. Itt tartózkodtak egészen augusztus 26-áig, várva támadási parancsot. A vezérkar tervei szerint ennek augusztus 28-án kellett volna megindulni. Közben a politkusok sem tétlenkedtek: Turnu-Sev erinben augusztus 16-ától magyar-román bizottság tárgyalt az átadandó területek nagyságáról. Mivel ezek a megbeszélések sikertelenek voltak, a vezérkar 26-án elrendelte a csapatoknak a határra való felzárkózást. A konfliktus végülis békésen oldódott meg; augusztus 30-án Bécsben kihirdették és aláírták a II. bécsi döntésként ismert határozatot, mely szerint Magyaroszág kapja Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. A visszacsatolt területet szeptember 5. és 13. között kellett a magyar csapatoknak megszállni. A 4. huszárezred is megindult szeptember 4-én Alsókalinafalváról, majd Nagybocskónál 6-án átlépték a Tiszát. Diadalkapuk fogadták a bevonuló huszárokat Visóvölgyön, a Radnai-havasok településein, Naszódon. A Maros, majd az Olt völgyében haladva Gyergyóba és Csíkba lovagolt a 4. huszárezred. Mindenütt, végig a Székelyföldön diadalkapuk és ünneplő tömeg fogadta a huszárokat. Utolsó állomásuk Csíkszentmiklós-Csíkrákos volt, ahonnan szeptember végén indultak haza. Közben, szeptember 11-én este a kolozsvári bevonulás tiszteletére a nyíregyházi diákok fáklyás felvonulást rendeztek. A menet a tűzoltólaktanyából indult, majd a Dessewffy (ma Bessenyei) téren át a Széchenyi útra kanyarodott. A Horthy Miklós (ma Országzászló) téren ünnepélyesen tisztelegtek az országzászló előtt, majd a menet a városháza elé vonult, ahol Szohor Pál polgármester köszöntötte a visszatért Kolozsvárt. A menet innen a Rákóczi utcán át a Hősök Szobrához indult, innen pedig a Bercsényi utcán át vissza a tűzoltólaktanyába. Szeptember 20-án pedig a képviselőtestület úgy határozott, hogy Ungvárhoz hasonlóan díszzászlót küld Máramarossziget városának is, mely már a békében is földrajzi fekvésénél fogva állandó kapcsolatban és összeköttetésben volt Nyíregyházával.

140 Október 12-én érkezett haza Nyíregyházára a 4. huszárezred Erdélyből. Bevonulásuk útvonalát, a Szent-István utcát, Luther utcát, Kossuth teret, Bessenyei (ma Hősök) teret zászlódíszbe öltöztették e napra. Sok helyen nemzetiszínű drapériával és virágfűzérekkel ékesítették a nagyobb házakat. A városháza újra magára öltötte díszes köntösét, a piros-kék és a háromszínű zászlókat. Az útvonalon végig a nyíregyházi iskolák ifjúsága, mindenki kezében virágcsokor. A Hősök Szobra előtt várta a huszárokat a vármegye és a város, valamint a helyőrség tisztikara. Megjelent a katonai küldöttek élén v. Eötvös Sándor tábornok, 79