Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)
Közben, szeptember 12-én, a póló klub I. csapata (Fluck Béla őrnagy, v. DienesOehm Tivadar főhadnagy, Kricsfalussy Ferenc főhadnagy és Perczel Dénes őrnagy) megnyerte az országos póló verseny I. díját, a Szabolcsi Kupát. 133 1931-ben az ezred öltözőt és raktárát is épített a pályán s kutat is fúratott. A beruházásokra való tekintettel évi 200 pengőre szállította le, s így is újították meg a pálya bérét 1940-ben újabb 10 esztendőre. 1932-ben a póló klub I. csapata az egy évvel korábban alapított Hadik-kupát, a II. csapat pedig a Szabolcsi-kupát vihette haza. 134 Külön díjért, az ún. Felvidéki-kupáért küzdöttek évről évre a Hadik-huszárok és a miskolci Szondi-tüzérek, melyet felvátva hol az egyik, hol a másik alakulat csapata nyert el. 135 A póló klub működését 1937. június 24-én törvényesítették az alakuló közgyűlésen, melyen 29 Hadik-huszárezredbeli tiszt vett részt. Az alapszabályban kimondták, hogy az egyesület célja a lovaspóló játék népszerűsítése, a lovassport és a magyar lótenyésztés fejlesztése. Az egyesület színe a sötétvörös és a kék, jelvénye a Hadik-címer, szervei: a közgyűlés, a választmány a sportbizottság, a számvizsgáló bizottság és a gazdasági bizottság. Még ezen a napon közfelkiáltással elnökké választották Bezerédy Tibor ezredest, alelnökké Vojnárovits Imre alezredest, titkárrá Kricsfalussy Ferenc századost, pénztárossá Dr. Balázs Gyula segédállatorvost, ellenőrré Farkas Horácz alezredest, pályagondnokká Görgey Miklós hadnagyot. A választmány tagjai Nagy Géza őrnagy, Trümmer Béla százados, Vizy Lóránt főhadnagy, póttagok: Rostás Barna százados és v. Görgey Vincze főhadnagy lettek. A számvizsgálóbizottságba Vukováry György alezredest, Mogyoróssy Ödön századost, Heigerl Gyula gazdászati főhadnagyot, a sportbizottságba Szabó József századost, Vizy Elemér századost, és v. Dienes-Oehm Tivadar főhadnagyot, a gazdasági bizottságba pedig Bezerédy Tibor ezredest, Kenéz Géza főhadnagyot és Dr. Balázs Gyula segédállatorvost választották. 136 * * * A sportversenyeket minden év őszén, Hubertus napján a falkavadászat koronázta meg. Ez, a lóhátról való vadászat is sporttá fejlődött az évek folyamán. Ritka passzió, társas kirándulás volt ez az őszi természetbe, és az egész évi szorgos lovasmunka gyümölcsének megünneplése. A vadászmester tisztét a „mászter" töltötte be, feladata volt a vadászat útvonalának megtervezése és levezetése. Segítőtársa a Jalkanagy" volt. 0 tartotta kordában a lovas „wippek" (az 1920-as években Istvánffy Elekes Beszterczi Miklós , a 30-as években pedig Czagány Pál és Erdei Sándor tiszthelyettesek) segítségével a falkát. A falkavadászat egy-egy gyors szakaszát, ami a hajtásnak felet meg, „rönnek" nevezték, amely után lépésben, beszélgetve új terepet közelítettek meg a vadászok. Általában három ilyen gyors szakasz volt, s ehhez jött verseny alkalmával a negyedik, az úgynevezett kifutó, melynek győztesét illette az első díj is. Ennek végén volt a cél is, amikor a kopók elfogták a rókát, s a nyomubvan járó falkamester kis kürtjével azonnal jelt adva összehívta a szétszóródott vadászokat; ez volt a „hallali", a vadászat vége. Idézzük fel most Perczel Aladár visszaemlékezéseit, aki 1924 és 1929 között volt falkanagy a 4-es huszároknál: „Mi élővad után nem vadászhattunk, a mezei 75
