Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

ezredparancsnok magyarázza el a lovasság modern harcmodorát. A régi romantika ma már meghalt. A lovasrohamok ideje lejárt, és legfeljebb kisebb lovasegységekkel lehet rohamozni. A lovasság fő feladata a felderítő szolgálat, amely még a repü­lőgépek korában is nélkülözhetetlen. Mert a lovasságnak kell kikutatni azt, amit a repülőgép nem láthat. A három lovasjelenet közül a legérdekesebb az utolsó. A hu­szárszázad azt a feladatot kapja, hogy foglalja el a szemközti magaslatot és tartsa megszállva mindaddig, míg az utána előnyomuló gyalogság át nem veheti az állást. Mire a közönség széjjel tekint, oldalról a fasorból már nyargal is elő négy huszár­szakasz... A lovak nyomán porzik a homok, dübörög a föld..Két szakasz már fel is robogott a magaslati pontra. Minden négy ember közül három leszáll, s a géppus­kák, golyószórók már ontják is a tüzet. A negyedik ember lovon marad és tartja a vezeték lovakat. Közben a harmadik szakasz oldalt galoppozik, kiterjeszti az arc­vonalat, hogy lekösse az ellenséget, míg a gyalogság megérkezik. Addig a huszárok gyalogosan harcolnak. A pompás, daliás huszárszázad parancsnoka Altorjay György százados volt, arcvonalmögötti tiszt Kricsfalussy Ferenc főhadnagy. A huszárszaka­szokat Fejes Kálmán , Barna Bertalan és Sovány Károly főhadnagyok vezették, míg a huszár géppuskás szakasz parancsnoka Fatsar József főhadnagy volt." 101 Ezekben az években a huszárezred harcszerű éleslövészeteit vagy a császárszál­lási vagy a királytelki (ma Nyírtelek) pusztán hajtotta végre. A hadgyakorlatok sokszor óhatatlanul is előidéztek súrlódásokat a katonák és a környékbeli gazdák között, mert a huszárok „a gyakorlat hevében" semmire sem tekintve gázoltak át a vetéseken. Hála a polgármester és az ezredparancsnokság kö­zötti jó kapcsolatnak, a károkat minden esetben nagyobb botrány nélkül rendezték. A Nagykövetek Tanácsa 1927. március 31-én megszüntette a Szövetségesközi Katonai Ellenőrző Bizottság munkáját Magyarországon. A közvetlen ellenőrzés megszűnt, helyébe az alkalmi vizsgálatok rendszere lé­pett, ami lehetővé tette a hadsereg fokozottabb fejlesztését. A koronatanács 1927. december 23-án úgy döntött, hogy a toborzást megszüntetik és az állományt „K" (kényszer) toborzás, azaz sorozás útján töltik fel. Célul tűzték ki az új fegyverne­mek (légierő, páncélosok) alapjainak lerakását is. Az eddig köteléken kívül lévő 4 huszárezredet 2 lovasdandárba vonták össze. így került 1928 november l-jén Nyí­regyházára a 2. lovasdandár parancsnoksága v. Déschán Benő tábornok parancs­noksága alatt. A lovasdandár a budapesti 1. és a nyíregyházi 4. huszárezredből állt. A 4. huszárezred parancsnokságát ugyanekkor Wack Károly alezredes vette át. 102 Gyarapodott az ezred is, mert a debreceni 6. és a miskolci 7. vegyesdandár huszár­századait is ide helyezték. A 6. száza3ot az I. osztályhoz, a 7.-t pedig a II. osztályhoz osztották be, s így az osztályok már 3-3 századból álltak. Az ezredközvetlen árkász és távbeszélő szakasz századdá fejlődött, s 1933-tól egy könnyű ágyús szakasz (2 löveggel) növelte az ezred tűzerejét. 1930. március l-jével a hadsereg alakulatai nevet is kaptak, ettől kezdve a nyíregyházi huszárezred Hadik András tábornagy nevét viselte, majd szeptembertől a kaszárnya is ezt a nevet vette fel. 103 * * * 60

Next

/
Thumbnails
Contents