Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)
Schon Egon hadnagy, Forgách és Ziska zászlósok, valamint az ezred géppuskás osztaga. Október elejére az 1. lovashadosztályt a duklai horpadásba vonták vissza, a 14. huszárezred Kolcshosszúmezőn pihent, ahová hamarosan megérkezett a pótlás Nyíregyházáról. Az ezred tehát megkapta a kellő számú huszárt és lovat, pótolták a tönkrement felszerelést is, s így hamarosan ismét a hadilétszámot lehetett jelenteni. Az ezred a 2. hadsereg kötelékében részt vett az Uzsoki-szoros visszafoglalásában, majd a varsó-ivangorodi hadműveletben. A Kárpátok előterében vívott harcokban különösen a 2. hadsereg, többségében magyar alakulatai hoztak súlyos véráldozatokat, s miután az orosz 8. hadsereg Chyrow térségében győzelmeket aratott, a hadsereg a Kárpátokba vonult vissza. A lovashadosztály november 11-én Uzsoknál ismét átlépte a határt és Fenyvesvölgyön ütött tábort. A 14. huszárezred eközben Nagybereznán szállásolt el. Itt kapták a parancsot, hogy rendezés céljából Homonnára meneteljenek, ahová 15-én érkeztek. Homonnára futott be az új pótszállítmány is, s így november 17-ére az ezred ütközetlétszáma 583 lovast és 4 géppuskát tett ki. Egész decemberben a 14. huszárezred Boroevic gyalogsági tábornok 3. hadseregében hullámzó harcokat vívott a Kárpátokban és előterében Homonna környékén. Az ezred e harcokban eltöltött egy napjáról, november 30-áról, a krónika az alábbiakat jegyezte fel: „Az ezred, éspedig a teljes I. osztály, a II. osztály 4- és 5. százada, valamint a géppuskás osztag Czirókaófalunál megmaradt 2 géppuskájával P akasztó északi szegélyéről délelőtt indult el Oroszkányán át Homonna-Oly kára lóháton. Felderítésre három járőrt küldött előre. Homonna-Olykán az ezred délben azt a parancsot kapta, hogy erélyes előretöréssel Hegyescsabát foglalja el. Az idevezető utat azonban a Homonna-Olykától keletre megállapított ellenség állta el. Ennek elűzésére Nagy Ákos alezredes az 1. századot (elővéd) tűzharchoz lóról szállította. A támadás sikerült. Az ellenség eltűnt a Homonna-Olyka és Hegyescsaba között elterülő erdőben. Az ezred további előnyomulását azonban balról oldaltűz zavarta meg. Nagy Ákos alezredes ekkor az 5. századot a 463-as magaslatra, a 12. huszár ezreddel való összeköttetés céljából különítette ki, míg a többi századát lóról szálítatta, hogy gyalog törjön magának utat az erdőben. A lóról való leszállás részben tűzben történt... A terepen a kétoldali magas és meredek hegyhátak miatt az előrehaladás csak a völgyfenéken levő keskeny úton volt lehetséges, mely úton az elővéd 1. század előnyomulását minden 100-150 méternyire tűzharccal igyekeztek erős ellenséges járőrök feltartóztatni... Nagy Ákos alezredes személyesen gyalog állott az elővéd élére. Az erdőből kiérkezve az elővédet a már felfejlődött orosz ezred heves tüze fogadta, s maga Nagy Ákos alezredes is minden fedezete nélkül a teljesen nyílt terepen az első tűzvonalon feküdt és onnan irányította küldöncökkel az ezred többi részének felfejlődését. Az erdőségből Hegyescsaba felé kibontakozott ezred azonnal heves tűzbe került, mire a 4- század a balszárnyat erősítette meg. Az előnyomulás mégis megakadt. Délután 3 óra 10 perckor orosz tüzérség is avatkozott a harcba. Az orosz gyalogság, melynek erejét Nagy Ákos alezredes kb. 2 500 főre becjülte, csakhamar túlszárnyalta huszárjaink vonalát, mire Nagy Ákos ... délután 4 órakor az erdőbe való visszavonulásra adott parancsot. " 76 45
