Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

[101] A naplót dr. Söptei István dolgozta fel és közölte Egy huszárezred mindennapjai békeidőben címmel a Szabolcs-Szatmári Szemle 1991/4. számában. [108] Dombrády-Tóth: i.m.: 123. Az 1. lovasdandár alakulatainak elhelyezése 1940 végén: 13. kerékpáros zászlóalj: Szilágysomlyó 14. kerékpáros zászlóalj: Kolozsvár 3. huszárezred: Nagyvárad-Munkács-Nagyszalonta 4. huszárezred: Nyíregyháza 1. lovas tüzérosztály: Nagyvárad 3. gépkocsizó utászszakasz: Dés 3. gépkocsizó tüzérosztály: Nyíregyháza 1. harckocsizó zászlóalj: Nyíregyháza 1. lovas távbeszélő század: Nyíregyháza [109] br. Splényi Géza: Az utolsó magyar huszárok, A szerző kiadása, hely és év nélkül 59-70. Az 1. lovashadosztály alakulatainak diszlokációja: 2. Árpád fejedelem huszárezred: Szabadka-Szentes 3. Nádasdy Ferenc huszárezred: Nagyvárad-Munkács-Nagyszalonta 4. Hadik András huszárezred: Nyíregyháza 15. kerékpáros zászlóalj: Kiskunhalas 1. lovas-harckocsi zászlóalj: Zenta 3. felderítő zászlóalj: Szilágysomlyó 1. lovas tüzérosztály: Nagyvárad 3. gépvontatásó tüzérosztály: Nyírbátor 55. légvédelmi tüzérosztály: Szeged 1. lovas távbeszélő század: Nyíregyháza 4. gépkocsizó utászszázad: Obecse 1. lovas hadihíd oszlop: Szabadka [110] Nyv. 1920. márc. 27. 71. sz. 1-3. [111] Nyv. 1923. máj. 8. 103. sz. 1-5. [112] Nyv. 1931. febr. 4. 27. sz. 5. [113] SzSzBmLt. V.B.186. IX. 419/1926. [114] SzSzBmLt. V.B.186. VII. 97/1926. [115] Nyv. 1929. dec. 13. 285. sz. 3. [116] SzSzBmLt. V.B.186. VI. 105/1931. valamint Nyv. 1931. okt. 28. 244. sz. 2. [117] Nyv. 1931. nov. 5. 250. sz. 3-4. Az ezrednap 1930-tól hivatalosan október 16. {Honvédségi Közlöny 1931. 20. sz.) [118] Nyv. (Szabolcsi Hírlap) - a továbbiakban: Nyih. 1936. okt. 18. 240. sz. 2-3. [119] Nyih. 1940. dec. 27. 295. sz. 2. A serleget a sárvári Nádasdy Múzeum őrzi: 84. 5. 1. leltári szám alatt. [120] Nyih. 1941. nov. 11. 258. sz. 2-3. [121] Nyih. 1942. máj. 11. 106. sz. 3. [122] SzSzBmLt. V.B.186. III. 64/1937. Ezeket a lakóházakat a megadott típustervek alapján Balczár István és Ferencz István építészek tervezték, s legnagyobb részüket ők is építették. A Hadikfalva ünnepélyes alapkőletétele 1937. június 12-én volt. Béldy jelenlétében és közreműködésével. [123] SzSzBmLt. V.B.186. III. 64/1937. [124] SzSzBmLt. V.B.186. III. 64/1937. [125] Nyv. 1920. aug. 24. sz. 2-3. [126] Nyv. 1927. máj. 24. 117. sz. 6. (A csatlásvezetés: Szakaszkötelékben négy huszár lovagol egymás mellett. Közülük az egyik a csatlásvezető. Ha a huszárok gyalogharchoz lóról szállnak, a csatlásvezető lovon marad és a másik három lovat is hátravezeti. Versenyen tehát a lovasnak még három lovat kell kötőféken vizesárkokon, akadályokon átvezetni, ami igencsak próbára teszi a huszár ügyességét.) [127] Nyv. 1929. máj. 28. 119. sz. 4. [128] Szabolcsi Hírlap 1933. jún. 1. 75. sz. 2. 105