Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

istálló padlásán felhalmozott széna és szalma tüzet fogott és a kaszárnya leégett. A város vezetése azonnal a kormányhoz fordult, kérve, hogy a biztosítási összeget bocsássák rendelkezésükre, és ők abból a laktanyát az eddiginél alkalmasabb és csinosabb állapotba helyezik. Hamarosan megérkezett a felsőbb hatóságok válasza, mely szerint, ha a város az újjáépítés terveit elfogadja, akkor folyósítják a 6150 forint tüzkárbiztosítást és a puskaművesi és patkoló kovács műhelyekért 1881. december 22-e óta nem fizetett bért, sőt - ha a kaszárnya még az év végére elkészül, s a katonai igazgatás azt megkapja -, a város részére 1886 januárjában az egész évi bért előre folyósítják. A fölöttébb kecsegtető ajánlatra azonnal rákapott a város. Rögtön kiírták az árlejtést az építkezésre. Szerették volna a két szomszédos telket is kisajátítani a bővítéshez. A tanács 25 000 forintot tervezett erre a célra, az árlejtés során azonban a legkisebb ajánlat is jóval meghaladta ezt az összeget, így újabb és újabb árlejtéseket írtak ki. Közben az idő vészesen haladt. Végül is 1885 szeptemberében Bauer Antal helyi építész vállalta a helyreállítást 29 052 forintért.

8 Ez év őszén már csak

( arra maradt idő, hogy a régi épületek helyrehozatalával a legénység és a lovak bevonulhattak a városból. A helyreállítási munkákkal egyébként december közepére végeztek. Az egész építkezés a belső átalakításokkal, új épület emelésével, melyben kocsiszínt, kovácsműhelyt, puskaművesmühelyet, egyéb mesterembereknek helyet, konyhát, tűzoltófecskendő színt, altiszti szobákat alakítottak ki, 1886 november végére befejeződött. Az átépítés terveit az a Soukup Adolf, kassai mérnök készítette, kinek neve majd a nagy laktanya építésekor lesz ismertebb Nyíregyházán. Az elkészült kaszárnyában 1886. november 23-26. között tartotta meg a szemlét az osztályozó bizottság. A magyar királyi kincstár részéről Blantz Vilmos főhadnagy, a huszárok részéről Kálmán Frigyes őrnagy, a II. osztály parancsnoka, dr. Trajtler Soma ezredorvos és Csicsery Géza , a 4. század főhadnagya, valamint Oblatek Kálmán hadnagy, műszaki biztos vettek részt. A várost Krasznay Gábor polgármester, Koczokh László királyi főmérnök, dr. Meskó Pál városi orvos, Májerszky Béla városi főjegyző, Bencs László városi első tanácsos és Kerekréthy Miklós városi főkapitány képviselték. A bizottság elnöke az alispán képviseletében Miklós László vármegyei főjegyző volt. Az épületeket és az egész laktanyát a célnak mindenben megfelelőnek találták, sőt a katonák a szép kivitelezésért külön köszönetet mondtak a városnak, s így az átvételi jegyzőkönyvet november 27-én aláírták és hitelesítették.

9 1887 tavaszán megtörtént az osztályba sorolás is: a Honvéd utcai kaszárnya nem felelt ugyan meg a tökéletes laktanya fogalmának, csapatok elhelyezésére azonban jó volt, s mint ilyet a ,fióklaktanya" kategóriába sorolták. Eldöntötték azt is, hogy a kincstár 25 éven keresztül évi 2213 forintot fizet bérleti díjként a városnak, és ezen kívül a két század részére készített lovardáért pedig szintén 25 éven keresztül évi 15 forintot.

10 A múlt század utolsó harmadának feszült, sokszor háborúval fenyegető viszonyai miatt a hadsereg létszámát mindenütt emelték. így a huszárságnál a közös ezredekhez hasonlóan, minden honvéd osztályhoz egy harmadik huszárszázadot is szerveztek. Ennek elhelyezése ismét a várost terhelte. Alig fejeződött be a leégett laktanya helyreállítása, máris lehetett kezdeni a bővítést. Bonyolította a helyzetet az is, hogy közben az 5. honvéd huszárezred altiszti iskoláját egy évre Nyíregyházára helyezték. 9